Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1898. évi működéséről - I. Szabályozás

9 1 A III. ker. Császárfiirdö . szabályozása. ' í j j ‘ 1 1 j ] i j A III. ker. Zöldmál-dölö- ben uj utak. A IV. ker. Egyetem-tér és Egyetem- utcza szabd lyozásának módosítása. lásával vegyes bizottság utján intóztessenek. Ezt a főváros elfogadván, i tárgyalások vezetésünk alatt éppen folyamatban vannak és kecsegtetnek i sikeres megoldás kilátásával. A Marczibányi-féle császárfürdői kegyes alapítvány telepének szabá­lyozása edekében a székes-főváros hozzánk fordult, kérve, hogy a szabályozás keresztülvitelét vennők kezünkbe. A sajátjának vélt terület felett a rendelkezést tulajdonjogának fentartásával nekünk egyszersmind felajánlotta, és ez lett volna az az érték, mely a szabályozással kapcsolatos áldozatokat ellensúlyozni és kiegyenlíteni lett volna hivatva. Ebben azon­ban nagy tévedést kellett megállapítanunk. A rendelkezésünkre felajánlott terület ugyanis, mint nem telekkönyvezett oly közterület, mely szabályozás folytán a császárfürdő telkéhez esik, 27J.00 [Dől, az 1870. évi X. t.-cz. értel­mében a kezelésünk alatt álló fővárosi pénz alapot illeti s a szabályozás czóljára kizárólagos rendelkezésünk alá tartozik. Eel kellett tehát a székes­fővárost világosítanunk, hogy amit nekünk felajánlott, az különben is a mienk és igy abban nem nyerhetünk segedelmet azon áldozatok viselésére, melyeket a szabályozás keresztülvitele igényel- Egyébiránt azokat az ember- baráti czélokat, melyeknek a császárfürdői kegyes alapítvány szolgálatában áll, e tanács teljes mértékben méltányolta mindenkor és ennek bizonyságát is adta abban, hogy egy részt a telekhez a Duna felől csatolandó 271.00-O ölnyi terjedőiket már előbb oda Ígérte ingyen, másrészt a Duna szabályo­zása folytán nyert, a császárfürdő mentén elvonuló 1830.70 O-ölnyi terü­letet a fürdőhöz szolgáló nyilvános park czéljaira ingyenes használatul átengedte. Hátra van még a fürdő telkének szabályozása a Zsigmond-utcza felöl. Itt terjedékbeváltás lesz, melynek terhét készségesen magunkra veszszük. De hogy a fennálló épület elmozdításával a szabályozás a meg­valósítás stádiumába jusson, az ügyet ebben az iránybau az alapit vány nyal egyetértőleg rendezni, már csak a székes-főváros lehet hivatva. Nem két­kedhetünk, hogy a szabályozás végrehajtásához fűződő városrendezési czélokat és a közhasznú kegyes alapítvány méltányos érdekeit a székes-főváros is szivén ..viseli és ezen bizalommal intéztük hozzá kérésünket, hogy a fürdő gondnokságával a tárgyalásokat vegye fel minél előbb. A zöldmáli-út és a 16378. és 16399. kát. sz. utak közé eső tömbön a székes-főváros kezdeményezésére 3 uj utat vettünk fel az általános sza­bályozási tervbe. Ezek közül a zöldmáli-uttal párhuzamosan, úgyszintén az 5901. és 5903. hrzi sz. telkek között tervezett ut szélességét a javas­latba hozott 4 öl helyett 6 ölben állapítottuk meg. Ez a vidék ugyanis a IY. övezetbe tartozik, ahol az utczai vonalon és zárt sorban is szabad építeni; s ha a telektulajdonosok ezzel a szabadsággal élni fognak, a 4 öles utak meg nem felelhetnének. A harmadik utat ellenben meghagytuk 4 öl széles­nek, mert oly meredek, hogy csak gyalogközlekedésre használható, lépcsős kiképzéssel. A székes-főváros az Egyetem-térnek, az Andrássy-fóle telek lemet- szésével tervezett kiszélesítését hozta javaslatba; de mivel e műveletet szükségesnek nem találtuk, javaslatát nem fogadhattuk el. — Eltekintve ugyanis attól, hogy az Andrássy-fóle telek szabályozása csak röviddel eze­lőtt állapíttatott meg és igy rendkívüli nyomós ok nélkül nem találhattuk helyén levőnek ezt a szabályozást ismét bolygatni, a kiszélesítésnek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom