Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1898. évi működéséről - I. Szabályozás
7 Az I kér. iv-uto/a és árok-utcza szabályozásának módosítása. Az I kér kelenfóldön uj utcza. A II. kér. bombatéri templom szabaddá tétele. A II. kér. Ilo- na-utcza szabályozása. A II. kér. áldás-utcza. A II , illetőleg III. kér. Rézmál-, Szemlö- hegy-, Vér- halom-, Törökvész- és Nyék-dölö szabályozása. A budai belső körúti vaspálya-vonal irányának első megállapításánál még a lóüzem lebegett szem előtt, melylyel a Szent János-tór jelentékenyebb emelkedése csak nehezen, előfogat alkalmazásával lett volna legyőzhető. Kívánatos volt tehát, hogy a délről éjszak felé közlekedő kocsik az emlitett teret elkerüljék. E végből tervbe vétetett, hogy ezen kocsik vágánya az Attila-körutból beforduljon az iv-utczába és innen az árok- utczán vezettessék tovább ismét az Attila-körntba. (a volt Szent János-utczába) Ez a szándék vezetett arra, hogy iv-utcza szélessége az Attila-utcza és árok-utcza közti szakaszban 10 ölben, az árok-utcza szélessége pedig az iv-utczai keresztezéstől fölfelé 8 ölben állapíttatott meg. Miután azonban a közúti vasút ténylet villamos üzemre épült ki, s mindkét vágánya a Szent János-tóren fekszik, a telkek jobb beépítése érdekében ugv az iv-utcza, mint az árok-utcza kérdéses szakaszának szélességét egyenlően 6 ölre s*állítottuk le. A (13658. 13761. 13788.) uj hrzi sz. telek rendezése alkalmával a tulajdonos kérelmére a telken keresztül egy 8 öles utcza létesítésit vettük fel az általános szabályozási tervbe, oly kikötéssel, hogy a tulajdonos nemcsak a területet adja ingyen, hanem tartozik a kiépítés költségeit is viselni. A székes-főváros a vízivárosi plébánia telkét rendezni óhajtván, ebből az alkalomból nem mulasztottuk el rámutatni arra, mennyire kivánatos volna, a bombatéri templomot szabaddá tenni Ennek érdekében egyúttal elhatároztuk, hogy a templom és a szomszédos malomtelek között, annak idején, mikor az utóbbi szabályozás alá kerül, egy 8 öles utcza nyittassák, — a vám-utcza pedig 6 ölre kiszólesittessék, mihez a székes-főváros hozzá is járult. Az ápolda- és az ostrom-utcza közt az Ilona-uteza a 3339. hrzi sz. telekből lett volna kiszélesítendő; a kiszélesítés a telket annyira megcsonkította volna, hogy különösen az ápolda-utczai homlokzata miatt alig lehetett volna czélszerüen beópiteni. A tervet tehát a székes-fővárossal egyetórtőleg oda módosítottuk, hogy a kiszélesítés az út másik oldalán történjék, hol hasonló bajt nem idéz elő. Az érdekelt tulajdonosok kérték, hogy ez az utcza 4 ölről 6 ölre szólesittessók ki; s miután az eliez szükséges területet ingyen fel is ajánlották, kívánságuk teljesítendő volt. E dűlők szabályozási tervét még 1894-ben dolgoztuk ki; a székes- főváros felmerült észrevételeit pedig, azokra vonatkozó elhatározásunkkal együtt 1896. évi jelentésünkben ismertettük. A szabályozási terv ama részletei, melyek iránt a megegyezés még hiányzott, a múlt évben kerültek ismét tárgyalás alá s nyertek részünkről elintézést az alábbiak értelmében. A mecset-utczát eredetileg csak a Niedermayer-utczáig terveztük, holott a székes-főváros azt a kavics-utczáig kivánja megnyujtani; tekintve, hogy ezen óhajtás ellen eddig csak a kapcsolatos tetemes költség miatt volt észrevételünk, a főváros ismételt kívánságához hozzájárultunk, mert a költség őt illetvén, szorgalmazásából arra kellett feltételeznünk, hogy a költségek szempontját akadálynak nem tekinti. A vonalozás végleges megállapítására irányadó lesz, hogy a környéken épült uj nyaraló megkímélve maradjon és 3 mtres előkertje is legyen. A Lukács-fürdő és a Margit-hid között fekvő Dunaszabályozási telkeinket a főváros park czéljára kívánta
