Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
71 közt más helyeken is észlelhető volt, hogy mig a folyam tükrének erős esése mellett a talajvíz a folyam medrének laza rétegein keresztül emelkedik és a folyamba ömlik, a folyam medrének fenekén lerakodott iszaprétegek felemeltetnek és elvitetnek. A gyűjt őt el epek hatálya ugyanaz marad mindaddig, a mig lehetségessé válik, hogy a talajvíznek az eső Dun a-viztükör felé való' depresszióját a szükséges mértékben megtartsuk. 3. A Du na-vízállás és a talajvíznek a kutak közvetetlen közelében való lemélyedése közötti 3*,. m. előirt depresszió mellett a talajvíznek se bőség, se minőség tekintetében való változásától nem lehet tartani. A talajvíz állásának mindenkori változása és a depresszió-rendszernek megfelelő sülyedése szerint csakis a víznek keménysége fog néhány fokkal változni, mivel igen mély talajvizállás mellett az oldalforrásvizek valamivel erősebben folynak be. A keménység e változásai azonban alig lesznek észrevehetők, mert a főtalaj viz a Duna alatt levő kavicsrétegekben legalább húszszor annyi, mint az oldalas forrásvíz. 4. A Ká posztás-Megy eren levő mocsaras helyek tekintetében Bolton ur részéről nyilvánult aggodalmak tévedésen alapulnak, a mely aggodalmakat Bolton ur nem nyilvánította volna, ha a helyi viszonyokat és az időközben feltárt altalajviszonyokat ismerte volna. а) A kérdéses terület humuszrétegei alatt levő erős agyagréteg által az alatta elterülő vizhordó kavicsrótegeket annyira födik, hogy a felület mezőgazdasági és hasonló czólokra használható annyival inkább, mert az agyagréteg alatt azonkívül még hatalmas finom homokrótegek vannak a kavicsrétegek fölött. б) A káposztás-megyeri területen lakóházak, gyárak stb. építése ellen csak annyiban lehet kifogás, hogy pusztán arra nézve kellene elővigyázati rendszabályt létesíteni, hogy az agyagréteg át ne törjön és hogy az építményekből jövő szennyvizek erős, vizhatatlau csatornák utján a vizmű gyüj- tőtelepe alatt vezettessenek a Dunába. Önként órthetőleg gondoskodni kell arról is, hogy e területen oly telepek ne keletkezhessenek, a melyek által szennyes folyadékok a védő agyagfedő áttörése által az alatta levő talaj vizhordó kavicsretegekbe jutnának. Igen természetes tehát, hogy kívánatos lesz azokat a telkeket megvenni, melyeken a gyüjtőtelepeket felfogják állítani. Nagyobb telek vásárlása azonban nem feltétlenül szükséges, ha lehetségessé válik az előirt elővigyá- zati rendszabályokat a káposztás-megyeri és dunakeszi határokra vonatkozólag megvalósítani. Mindazok a kutak, melyek a tulajdonkópeni talajvizáram vizét adják, teljesen vasmentes vizet szolgáltatnak. Csak a II. sz. kút vizének, a mely kút az oldalas lejtő forrásvizét adja, különben igen jó tulajdonságai mellett vastartalma is van, a mely ezt egymagában a vízfogyasztásra kizárná. A II. sz. kút vizének az I. sz. kút vizével való vegyítésekor azonban kiderült, hogy a vegyülókben a vasnak ize és opalizáló hatása elveszett, tehát ez a viz a többi kutakból vett talajvízzel egyenlő arányban való vegyítéssel a vízfogyasztásra alkalmas. A csőformácziókban, melyben a II. sz. kútat építették, még több ily kút is lesz építhető, tekintve, hogy később a vizmű teljes üzeménél a ve-
