Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
65 nem fólannyi mennyiségben, de csak tized vagy huszadrészben fog szerepelni, minden aggodalom nélkül használható. E vizsgálatok alapján kitűnt, hogy minden egyes ily kúfcból a Duna vízállásának legalacsonyabb helyzete mellett is 24 óránként 12—13000 m3 használható viz lesz nyerhető, mert a talajvíz depresszióját még ekkor is 3'5 m.-nyire lehet a legalacsonyabb vízállásához képest le- sülyeszteni, tehát a depressziók mértékét a Duna vízállásának megfelelően, — mely a talajviz állásának normativumául szolgál, — lehet alakítani. Megállapítható volt továbbá az is, hány ily kutat lehet a tervbe vett káposztás-megyeri területen létesíteni és hogy a vizbőséget illetőleg van-e s minő behatásuk egymásra a meghatározott távolságokra fellálitott kutaknak. Hogy erre az utolsó, de legfontosabb kérdésre vonatkozólag pontos tájékozást nyerjünk, szükséges volt az I. sz. kísérleti kér. közelében még egy (III. sz.) kutat az I. sz. kút építő módja szerint létesíteni, úgyhogy mindkét kútból egyidejűleg nyerhessünk vizet. Az I. és III. sz kutak középpontjainak egymástól való távolsága 200 m. Elrendeltük tehát, hogy mihelyt a III. sz. kút elkészül, az I. sz. kútból a viznyerés ismételendő a talajvíznek 3., m. depresziója mellett, a mindenkori Dun a-vizállásához képest mindaddig, mig a megfelelő vízmennyiség állandó nyerését elérjük. A III. sz. kút víztükre pedig egyidejűleg a I. sz. víztükrével egyenlő mélységig lemélyitendő, hogy meg legyen állapítható, mennyivel szaporodott mind a két kút együttes víztermelése az I. sz. kút termelésével szemben. Ez a szaporodás képezné azt a vizbőségi eredményt, mely a 200 m-nyi távolságtól, mint egységtől várható. Ebből látható, hogy minden csoportja az olyan kutaknak, melyek egyenlő altalaju rétegekben és egyenlő körülmények között létesítettek, egy kútnak ama vizbősógóvel fog bírni, a mely e csoport eredeti és régi depresszió görbéjének az eredménye, azonban a közben fekvő mindegyik 200 m-nyi távolság egység, az időközben, ezeken a helyeken létesített kutak által még az idevágó vizsgálatok mérve szerint nyert további vizmenyiséget szolgáltatja. Ama vizsgálatok eredményei szerint, melyek múlt évi ápr. 10-től julius 18-ig terjedő időszakban az I. és III. sz. kutak szakadatlan szivattyúzásával egyidejűleg eszközöltettek, a depresszió-görbéknek a talajviz horizontálisai közt egészen a kút faláig, nem egészen 3.5 m-re való lemélyítése mellett, a következő vízmennyiséget nyertük: az I. sz. kútnál 13000 m3 24 óra alatt a III. „ „ 7000 „ 24 „ „ összesen . . . 20000 ma 24 óra alatt. A Duna vízállása ez alatt a kísérleti időszak alatt átlag 2’» m. volt a Lánczhid 0 pontja fölött. A kútba lemélyitett víztükör a D u n a víztükre mindenkori állásának megfelelőleg egyenlő mélységre szabályoztatott. Ama depresszió-görbéknek alakja, melyek a folyammal párhuza9
