Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - I. Szabályozás
14 Az V kér. Váczi-u on levő Schlick- nyár telkeinek határren dezése. V kér. Vígszínház környékének szabályozás-módosítása V. Visegrádi- utcza szabályozása és a Vizafogón 1296., 1297. hr. 8z. telken tervezett tér elejtése. A VI. kér. Angyalföldön a befásitási övezet felhagyása. Szükséges ez azért, hogy a Nádor-utczának Markó- és Szalay-utcza közötti része a megállapított szabályozás szerint áthelyezhető legyen, másrészt pedig azért, hogy e telkekkel szemben levő és a Ná do r-u tezár a homlokzattal biró telkekhez csatolandó terjedékek rendelkezésre álljanak és az építkezés czéljára átengedhetők legyenek. A Schlick-gyár ipartelepe érdekében még 1894-ben elhatároztuk, hogy a gyár telkén keresztül és a Váczi-uttal párhuzamosan tervezett út az általános szabályozási tervből törültessék, továbbá, hogy annak folytatásába eső út egy megjelölt része 25 évig meg ne nyittassák, más részei pedig akkor nyittassanak meg, ha az 1694. hr. sz. telek rendezés alá kerül. Időközben a gyár megvette ezt a telket és most az egész ut elejtését kérte. E kérelmet teljesítettük, mert a gyár fönnállásának idejére e mellékutcza fölösleges, ha pedig a gyár megszűnik, a nagy telektömb szótoszthatósága végett maguk a tulajdonosok lesznek első sorban azon, hogy a kérdéses utcza megnyittassék. Múlt évi jelentésünkben említettük, hogy a Vígszínház környékére vonatkozó tervünk kivitele, mely szerint e helyen mintegy 65 öl széles tér közepén óhajtottuk e középületet elhelyezni — rajtunk kívül álló okok miatt lehetetlenné vált. így tehát a közópitósi bizottság javaslatához képest meg kellett elégednünk azzal, hogy a szinház két oldalán levő, a Lipót-körutra merőleges utczákat 8 öl s a szinház északi oldalán 6 öl szélességben állapíthattuk meg. Hogy azonban a Vigszinház, mint középület jobban érvényesülhessen, hogy másrészt a színháztól jobbra-balra eső Lipót- köruti telkek a szinház felé ne építtessenek be éles sarokkal és ekként a szinház környékének külső képe városrendezési szempontból is kedvezőbb alakulást vegyen föl — elhatároztuk, hogy e két telek szinház felőli sarka letompíttassók, a mi mintegy 55-00 □ ölnyi terület kisajátítását teszi szükségessé. Az V. kér. Visegrádi-utcza és Ipoly-utcza vonalában fekvő 1296 —1897. hr. sz. telkek az ált. szabályozási terv értelmében tér czéljára voltak szánva. E telkek tulajdonosai a lefolyt évben az iránt folyamodtak, hogy vagy adassák nekik építési engedély, vagy a hatóság sajátítsa ki a térre szánt telkeket. Ezzel kapcsolatban került napirendre az 1309. hr. sz. telek szabályozása, az 1396. sz. telek kisajátítása és a Visegrádi-utczá- nak új szabályozási vonalában való megnyitása. Mivel azonban a tervezett és szóban forgó tértől mintegy 100 méternyi távolságra a közszükségletet teljesen kielégítő, nagyobb (15.000 D-öl) kiterjedésű tér létesítése van megállapítva s a körvasút miatt szükségessé vált szabályozási módosítások szerint több más tér is fog keletkezni, végül tekintettel a pénzügyi szempontokra is, a székes-főváros előterjesztésére s mintegy 12000 [U-ölnyire tervezett tér elejtését határoztuk el. A YI. kér. Angyalföld 1541. hr. sz. telek fölosztásakor a köz- épitési bizottság javaslatára az általános szabályozási tervet oda módosítottuk, hogy az 1541/c telken keresztül vezetett utcza fölhagyását határoztuk el. Ugyanekkor a székes-főváros közönségének előterjesztésére hozzájárultunk ahhoz, hogy tekintettel a körvasutra, a Szt.-Mihályi határtól kezdve a Rákospalotai határ mentén a befásitási övezet elejtessék, mig a Gubacsi, Szt.-Lőrinczi, Rákoskeresztúri és Czinkotai határ-
