Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - IX. Vasutak
— 77 — Kiköttetik továbbá, hogy a vasút beváltása esetén a székes-főváros által fizetendő osztalék a még ki nem sorsolt részvények névértókének 11% azaz tizenegy százalékát, az élvezeti jegyeknél pedig a felülosztalék a részvények névértékének 6% azaz hat százalékát soha meg nem haladhatja; következésképen ha a jelen szerződés tárgyát képező villamos vasúti vonalak személy- és áruforgalmából eredő jövedelem alapján a jelen szerződés határozmányai szerint a beváltás szempontjából kiszámított osztalékátlag a részvények névértékének 11 % azaz tizenegy százalékánál többet tenne ki, ez esetben a székes-főváros közönsége nem köteles többet fizetni, mint csupán 11% azaz tizenegy százalékot a még ki nem sorsolt részvények utáni osztalék- és 6% azaz hat százalékot az élvezeti jegyek után felülosztalék fejében. A megváltás esetén a székes-főváros által fizetendő részvény-osztalék, illetve élvezetijegy-felülosztalék akkép fog megállapittatni, hogy az alapul szolgáló, a fenti elveknek megfelelőleg felállított illető évi mérlegekben és évi zárszámadásokban kitüntetett tiszta nyereség főösszegéből levonatnak azok a jövedelmek, a melyek a fenti elveknek megfelelőleg összeállított évi zárszámadások illető rovataiban mint oly jövedelmek vannak felsorolva, a melyek nem a jelen szerződés tárgyát képező vasutak személy- vagy teherforgalmi bevételeiből erednek. A mennyiben a beváltás alapjául szolgáló évek mérlegeiben, illetve zárszámláiban tartalékba helyezésre óvenkint 40.000 (negyvenezer) írtnál csekélyebb összeg volna felvéve, ez esetben a főváros az osztalék, illetőleg felülosztalék megállapítása szempontjából jogosult a megváltás tárgyát képező vasutaknak személy- és áruforgalmából eredő s a fenti elvek szerint kiszámítandó évi tiszta jövedelméből az illető évre 40.000 (negyvenezer) frtot, illetve az ezen összeg kiegészítéséhez szükséges összeget levonni. A társaság jogosítva van azonban belátása szerint nagyobb összeget is tartalékba helyezni; jövedelemképen azonban csakis a fentmegállapitott 40,000 (negyvenezer) forintot tulhaladólag tartalékba helyezett összeg fog tekintetni. Minthogy a székes-főváros az osztalékot, illetve felülosztalékot levonás nélkül fogja kifizetni, megjegyeztetik, hogy az üzleti zárszámlában e czimen felszámított adókiadások nem fognak a jövedelembe beszámíttatni. Megjegyeztetik, hogy az esetben, ha a felmondás évét megelőző utolsó öt esztendőben a székes-főváros a tarifát mérsékelte és ennek következtében az üzleti számla a tarifa leszállítását követő évben csekélyebb tiszta hasznot tüntet föl a megelőző évinél, a vállalkozó társaság jogosítva leend követelni, hogy az átlag számításánál ezen, a tarifa leszállítása következtében kedvezőtlenebbé vált év, de csupán ezen egy év helyett a hét évet közvetlenül megelőző nyolczadik év vétessék föl. A törlesztési terv értelmében még ki nem sorsolt s a székes-főváros által beváltandó részvények né vértéke után 5%-os osztalékot a székes-főváros az esetben is köteles a jelen szerződésben megállapított engedólyidő egész hátralevő tartama alatt fizetni, ha a jelen szerződés tárgyát képező villamos vasútvonalak személy- és áruforgalmából eredő jövedelemből a társaság által teljesített osztalék-fizetéseknek a fentiek szerinti átlag számítása öt százalékot sem tenne ki.
