Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - II. Dunai uj hidak
— 25 — E tárgyalások ott a f. évi ápril 9-én 399. kgy sz. a. hozott határozattal értek véget, melylyel a székes-főváros a csatolt tervet fogadta el és ehhez hozzájárulásunkat kéri. Hogy e között és a mi fentebb érintett tervünk között a szükségessé vált összehasonlítás helyes alapon legyen megtehető, e végből ki kell emelnünk, hogy nekünk feladatunkká volt téve olyan tervet készíteni, mely a belvárosi plébánia-templommal, mint állandóan megmaradóval számoljon. Ebben r jlik a két terv alapvető dispositióiban a főkülörabség, a székes-főváros a templom fenntartását mellőzvén és ennek folyományaként a szabályozás keretébe félve vén egyrészt a kegyesrendiek tömbjét, másrészt a régi városházát is, melyeket a magas kormány szintén nem kívánt bolygatni. Ebből a külömbsógből önként folyik az első és legfőbb elvi kérdés, vájjon a magas kormány a saját szempontjából hozzájárulhat-e olyan tervezethez, a mely végeredményében oda fog vezetni, hogy a templom, régi városháza és a kegyesrendiek épülete eltávolíttassák ? E kérdés felfogásunk szerint első sorban műszaki és pénzügyi tekintetektől függ, melyeket ennélfogva az alábbiakban közelebbről is megvilágítani óhajtunk. A mi a műszaki szempontot illeti, nem szenvedhet kétséget, hogy a belváros és a Tabán között létesítendő híd mindenkor nagy alkotás jellegét fogja magán viselni; de másrészt lehetetlen nem érezni, hogy a mű teljességéhez szükségképpen megkivántatik az is, hogy az illető városrészek minél czólszerübben rendezve nyerjenek a híd által összeköttetést, hogy igy az a kölcsönhatás, melyet a híd és a rendezés gyakorolni fognak, minél kedvezőbb legyen egyrészt a forgalom alakulására, másrészt a város fejlődésére Kezdettől fogva tudatában voltunk azoknak az akadályoknak, a melyek a feladatot különösen a balparton szerfelett megnehezítik és nem is mulasztottuk el azokra kötelességszerüleg rámutatni; de annál nagyobb örömmel vettük és bizonyára a késő utókor is hálával fogja emlékében megőrizni a magas kormány azon áldozatkészségét, melylyel az akadályok leküzdésére vállalkozott és az eskü-téri híd létesítésének elhatározásával felidézte az alkalmat arra, hogy a görbe és szűk utczákkal rendszertelenül keresztül-kasul szelt legrégibb Pest, mely feltűnő tömören lakva az üzleti életűek ma is gyúpont.ját képezi, elnyerje azt a szabályozást és rendezést, melynek szüksége, már a hid építés eszméjének felmerülése előtt is oly élénken volt érezhető. Itt tehát tulajdonképen kettős feladat megoldásáról, t. i. az eskütéri hid építéséről és a belváros megfelelő szabályozásáról van egyszerre szó és fontosságát tekintve ez utóbbinak is a nagy alkotás jellegét felvennie. Ezt tartottuk szem előtt, midőn az uj hidak ügyének tárgyalása során 3891-ben azon eszme alapulvételével dolgoztuk ki az eskütéri híddal kapcsolatos szabályozás tervét, hogy a kerepesi-út egyenes meghosszabbítást nyerjen a Dunáig. Ugyanazt tartjuk szem előtt most is, midőn azt kell vizsgálnunk, hogy a két terv közül melyik fog a kitűzött czólnak jobban megfelelni? Elég egy pillantás a két tervre és a szemlélő minden további fejtegetés nélkül is azonnal arra a meggyőződésre jut, hogy a székes-főváros által elfogadott terv mindenkép fölényben van a másikkal szemben, mert mig 4>
