Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - IX. Vasutak
nek központi állomásába, — olykópen, hogy a főváros határában mintegy 100 mtr. hosszú szakaszban vonulna el. Az áramfejlesztő telepnél e vasút a Fő-utczáig haladva, bekanyarodnék a 14 —15 méter széles B o c s k a y-u t c z á b a, onnan a külső V á c z i- útig, majd pedig az újpesti kikötővel párhuzamosan haladva elérné e vasút dunaparti állomását s ahhoz csatlakoznék. Ezek szerint az 1870. X. t. ez. 15. §-a alapján, az ügyet Újpest területére vonatkozólag is elbirálás tárgyává tettük, mint olyant, mely a főváros és a majdan hozzácsatolandó Uj p e s t szabályozásával és rendezésével a legszorosabb kapcsolatban áll, mihez képest, habár a főváros közönsége e vasutat a saját területére nézve közúti vasp. jelleggel engedélyezhetőnek vélte, — figyelembe véve, hogy Újpest amaz utcza vonalai, melyeken e vasút tervezve van, igen keskenyek, még 8 ölön is alul vannak, tehát jelen állapotukban még közúti vaspálya fölvételére sem alkalmasak, ennélfogva a kérdéses vasutat egyátalán, tehát még közúti vaspálya jelleggel sem találtuk engedélyezhetőnek. A Budapest—Budafok—Nagy-Tétény—Kelenföld h. é. villamos vasút. Múlt évi jelentésünkben kifejtettük, hogy e vasútnak mint helyiérdekű vasútnak engedélyezését ellenezzük, még pedig azért, mert megakadályozná a balparti és jobbparti egységes közúti vasp. hálózat létrejöttét. U. i. azon az útvonalon a hol ez a h. é. vasút tervezve van, többé közúti vasút számára hely nem maradna, miáltal a főváros érdekei nagy mértékben szenvednének. Időközben Gulácsy Kálm án helyébe Dr. Várady Gábor lépett s a Budapest — Budafok — Nagy-Tétény h. é. vasút kiépítésére Dr. Kormos Béla és Dr. Czövek Lajos is kértek engedélyt. — Hosszabb tárgyalások és újabban szükségessé vállott közig, bejárások után az engedélyezési eljárás 1896. jan. 21-én és utána következő napjaiban megtartatott, a mikor a székesfőváros képviselőivel egyetértve, újabban is kifejtettük mindazokat az okokat és aggodalmakat, melyek miatt e vasútnak mint h. é. vasútnak kiépitését ellenezzük. Ez alkalommal aFerencz József -hídtól a Lánczhidig tervezve volt szakaszt a kereskedelemügyi ministerium ugyan elejtette; egyebekben azonban tanácsunk és a székesfőváros kiküldötteinek ellenzése diczára, megmaradt amaz álláspontján, hogy e vasút az 1SS0. évi XXXI. és 1888. IV., h. é. v. törvény alapján engedélyezendő, — sőt kötelezni kivánja a vállalatot a vonal kiterjesztésére Nagy-Tétény és Török-Bálint felé. # A Budapest—Fótlii vasút. A vitás kérdést ennél a vasútnál is az képezi, vájjon közúti vasút legyen-e, vagy helyiérdekű vasút? A múlt évben megtartott engedélyezési tárgyaláson részünkről újabban is azt a elvet vallottuk, hogy a főváros te-
