Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - IX. Vasutak
128 vonalszakasz elhagyandó, annyival inkább, mert a vasút ily rövid kiterjesztésével nem érdemes az E s k ü-t é r nagy forgalmát keresztezni és bolygatni. E kikötéseinket a belügyminister út* elejtve, a fővárosi közgyűlés határozatát hagyta jóvá és egyúttal kijelentette, hogy hajlandó a vasútat olyképen is engedélyezni, hogy az az Eskü-tértől az Eötvös-térig az alsó parton, a Corsó támfala mellett, vasoszlopokon a Ferencz József- téren át pedig alagútban vezettessék. E tárgyalásokat követte 1893. év junius 3-án e vasút közigazgatási bejárása, mely az egész vonalra — Bor árus-tér-tői a Rudolf-rak- partig — kiterjedt. — Ez alkalommal kivántuk, hogy a Csepel-rak- parti vonalszakasz helyett a Bp. közúti vasp.-társaság Lónyai-utczai vágányai peage-forgalommal e dunaparti vasút czéljaira is fölhasználtassanak, továbbá, hogy e vasút az Eskü-tértől a Lánczhídig a terv szerint, nevezetesen az alsó rakparton oszlopokra helyezett vasszerkezetű viadukton s a Ferencz József-téren tunnelben vezettessék át az 1886-iki tervezet szerint, mivel e tervezet a város rendezés és a szabályozás érdekeivel kevésbbé jön összeütközésbe. A főváros kiküldöttei és az eljárt bizottság azonban e kívánságainkban nem osztoztak. — Az engedélyezési tárgyaláson hasonló nézeteltérések és különbségek merültek föl, minek következtében a kereskedelemügyi minister ur olyképen döntött, hogy e vonalnak a Borárus-tértől a Petői i-térig pályaszinben való megépitésér az engedélyt kilátásba helyezte és fölhivta a székesfővárost, hogy a budapesti villamos városi vasút részvénytársasággal a terület átengedési szerződést 3 hónap alatt kösse meg. E szerződés 1896. január hó 17-én megköttetett s a kereskedelmi minister úr az engedély okiratot 1896. jnnins hó 28-án kiadta. E szerint a vasút engedélyideje 1940. január hó 1-én jár le és a vállalat e vasút épitését a helyhatósági épitési engedély megadása és a vágányok lefektetésére szükséges területek rendelkezésre bocsátása után, azonnal megkezdeni s további 6 hónap alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni köteles. A részletes épitőtervek és a helyhatósági épitési engedély tárgyalásai során a székes-főváros e vonal határául a Kalap-ut ez át, illetőleg a Ferencz Jó z s e f-r a k p a r t. 26. sz. ház €lőtti helyet jelölte meg és a vágányok miként való lefektetése dolgában azt kívánta, hogy a Csepelrakparton a Bakács-utcza előtt a túlszéles járda 6*2a helyett 3*oo m-re keskenyittessék és igy a két vágány közötti kocsiút 5.3! m. helyett 8*;o m-re szólesbbitessók, a mihez 1896. szeptember hó 17-én 16433 sz. a. kelt határozatunkkal mi is hozzájárultunk, csupán tekintettel arra, hogy a majdnem megépítendő eskűtóri hídról levezető lejáró alsó végén a végleges útszin magasság betartásával a vasút végállomása lejtőbe esnék, a végállomást a Ferencz József-rakpart 23. sz. házig terjedőleg óhajtjuk megállapítani. E mintegy 2 oo kilom. hosszú vasút a Kapi sztrán-utczától a Czuczor-utczáíg terjedő rész kivételével, — hol a kocsiút helyenként csupán 9*0o m. széles,— két vágányává építendő, mivel azonban az 1893. évi közig, bejárás alapjául szolgált tervek és a mostani ujabb tervezet között, részben a változott viszonyoknak, részben a czélszerűség tekinteteinek meg
