Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
Ill Ettől a szivattyú-rendszertől- azonban a telep üzemének s föladatának szigorú megvizsgálása után kénytelenek voltak eltekinteni és köldökszivattyúkat alkalmazni. Az átemelő telepnek ugyanis nem csak az képezi föladatát, hogy a kutak vizét a csatornába emelje, hanem az is, hogy azt oly meghatározott egyenlő mennyiségekben teljesítse, amint azt a főtelep megkivánja, illetőleg elrendeli. Az átemelő telepnek ezek szerint jó adagoló szivattyúkkal kell föl, szerelve lennie, már pedig ezzel a sajátsággal a minden fordulatszám nál- minden emelő magasságnál, a szívó és nyomó magasság minden változásánál más és más vízmennyiséget szállitó körforgó szivattyú nem bir. Az elhelyezésnél is hátrányosnak mutatkozott a körforgók alkalmazása, mert a szivattyúk mély fekvésénél fogva a direkt csatolás a gőzgépeknek vizzel való eláraszthatása miatt, nem lett volna czélszerü s éppen ez oknál fogva fogaskereken kívül, más munkát átvivő módot nem lett volna tanácsos alkalmazni. Az előadott indokok alapján választották tehát — a lehetséges alternatívák mindegyikének számbavételével — azt az elrendezést, mely szerint a nyilt aknában elhelyezett függélyes köldökszivattyúkat, a feltöltött talaj szintjében fölszerelt fekvő gépek, műkereszt segélyével tartják működésben. Mivel a gépek munkáját a Duna állandóan változó vizállása folyton és pedig lényegesen változtatja, mivel továbbá a különböző évszakok szerint a szállított vizmennyiség is változik, a gépek leggazdaságosabb üzeme annál a munkakifejtésnél áll elő, melyakkor származik, ha 23 óra alatt a 60000 köbmétert kell hét méter összes magasságra emelniök, vagyis ha a kútviz szine — 2*5 méter körül inog, vagyis a maximalis vizmennyiségből s az átlagos emelő magasságból képezett munkamenuyiség a telep viszonyainál fogva, a gép normal működésének tekinthető. A gépnek ily módon megadott normális működése a nyári időszaknak felel meg, de egyezik a télivel is, mert ekkor közel annyival kevesebb a szállítandó mennyiség, mint a mennyivel több a szívó magasság s ez a két évszak a mérvadó, mert tavaszunk jóformán nincs is, az ősz legnagyobb része pedig oly szég szokott lenni, hogy a fogyasztás csakis az aránylag rövid ideig tartó esőzések alatt csökken. ny viszonyok között a vízszükséglet circa 100 indikált lóerőik, tehát csekély munkabírásnak felelvén meg, egy gépet irányoztak elő, mivel azonban a végleges műnél tekintettel kellett lenni a teljes üzembiztonságra, a gépházba két gépet — egyet tartaléknak szereltek föl. A szivattyúktól fölemelt vizet vascsövön vezetik a befogadó me- dencze .elosztó kamrájába. ^ • A gépház egyik oldalán van a műhely és a raktár, másik oldalán pedig a két darab, egyenkint 80 m2 lűzfelületű, 10 atm. túlnyomásra szerkesztett Tischbein-féle gőzkazán fölvételére szolgáló kazánház. Mivel a kutak vizét normálisan csak -f- 3-683 méter magasra emelik, külön kellett gondoskodni a telep vízellátásáról. E czélból egy kis nyomó szivattyút — óránkint 8 köbméter szállitó-
