Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
104 hogy a szivattyúzás a vizvezető rétegben hátrányos változást nem okozott, mire a depresszió-vonalaknak a Duna vizszinével történő úgyszólván rög- tönös változásai nyújtanak támpontot, valamint a vegyi és bacteriologiai vizsgálatok is, melyek nem jelzik a viz minőségének rosszabbodását. A szűrőrétegre nézve veszélyes két jelenség, t. i. a szűrő-réteg bedugulása, vagy a szűrő-réteg elszakadása, tehát eddig semmiféle jelben nem nyilvánul s igy a Káposztás-Megyeren üzemben levő kutakat ezektől a bajoktól menteknek kell tekintenünk. A viznyeres rendszerének alkalmazásánál második főfeltétel gyanánt a kiaknázható viznek lehető legnagyobb magasságában való nyerését hangsúlyoztuk. E föltétel teljesítése által a talajdepressziója maximálissá, mig a gépek emelő magassága minimálissá válik s ez akkor áll elő, ha a kút vagy bármely rendszerű gyűjtő ellentállása csekély. Hogy a deprimált viz a kútba ömölhessen, bizonyos s a kút nyilt szelvényétől, valamint a szűrő-réteg minőségétől függő nyomó magasságra van szüksége s ez abban a vizszin-külömbségben nyilvánul, mely köz vetetlenül a kút külső falánál létező vízmagasság (tehát a maximális depresszió) és a kútban bent levő vízmagasság között fennáll s mely vizszin-külömbsóg a kút ellentállását adja. Ebből a szempontból vizsgálva a Káposztás-Megyeren üzemben levő kutakat, konstatálhatjuk, hogy azok igen nagy ellenállást létesítenek, a mennyiben a D) kútnál ez középértében 1*00 méter a C) kútnál pedig 2.31 méter, a mi azt jelenti, bogy 1, illetőleg 2.81 méterrel mélyebbről emelnek a gépek, mint tényleg kellene. A mérnöki hivatal e nagy ellentállás csökkentésére már dolgozott ki tervet, ez azonban csak a szigeti kutak üzembevétele után fogja bemutatni azért, hogy ha netalán ezeknél is észlelhető volna a nagy ellentállás, tervét ezekre is kiterjeszthesse.“ Az előadott tanulmány alapján határozta meg tehát a mérnöki hivatal a III. szakasz kút-rendszerét, mely az eddig létesitettektől annyib a külömbözik hogy: 1. a kutakat kisebb távolban helyezték el, 2. a líutak átmérőjét lényegesen nagyobbitották. A kutak távolait 100 és 150 méterben állapították meg, a szerint, a mint azok mélyebb, tehát vizdúsabb, vagy csekélyebb kavics-rétegben lesznek. A kutak vízgyűjtő vaskoszorújának átmérőjét 5 méternek s a terület- egységre eső oldalnyilások számát a jelenlegiekhez viszonyitva még egyszer annyinak vették, minek következtében a kutak nyilt szelvénye a jelenlegiekhez képest 100 percenttel nagyobbodott. E szelvénynagyitás által az ellentállásnak egy negyedére való csökkenése volt elérhető. A kutak részletes berendezése tekintetében a mérnöki hivatal két módozatot mutatott be. Az első módozat szerint épült kút nagyobb méretben teljes mása a már meglevő kutaknak s azt vagy tégla- vagy bétonfallal készítenék. A második módozat szerint épülő kutat ellenben csakis a vízgyűjtő
