Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű

101 szerűleg, a tunnel szigeti végaknájába szállitja, inm n a viz közlekedő cső módjára működő tuunelen átömlik a parti végaknába, honnan a gőzszi- vattyúgép szívócsöve kiemeli és a városi csőhálózatba szállitja. A sziget hosszában lótesitett járható béton-csatornában van el­helyezve -f~ l*o m. tengely magassággal a fő szívócső, melyből minden kút­hoz egy szabályozó tolattyúval ellátott cső ágazik el. A kiágazó csövek képe­zik a syphonoknak a kutakba nyúló szívó oldalait. A fölszivott viz a be­torkoló csövek számával arányosap vastagodó közös szívócsövön át a végaknába ömlik ki. A parti végaknától a szivattyúig terjedő szívócső elrendezése álta­lánosságban megegyezik az I. szakasz kútjaiban elhelyezett szívócsövekével és csupán abban különbözik azokétól, hogy a míg azok a szabályozó ka­marán keresztül jutnak a gépházba, addig ez közvetetlenül a gépházba illetőleg az ott levő közös fő szívócsőbe van bekötve. A szivattyú üzem meginditása igen egyszerű akkor, ha a Duna vízállása elég magas arra, hogy a szigeten levő csőhálózat a talajvíz szine alatt legyen. A szívócsövek csatornái az esetleges javítások végrehajtása czél- jából vizáthatatlan portland cement-bétonból készültek ugyan, de a talaj­víz a szivattyúzás szünetelése idején a kutakban emelkedve, a kiágazó csövek csatornáin át a fő szívócső csatornába is eljuthat, tehát a csőhálózat a ta­lajvíz szine alá kerül. Ennél a kedvező vízállásnál a kutakban syphonszerüleg elhelyezett szívócsövek minden segédeszköz fölhasználása nélkül működésbe jönnek; a mint a szigeti végaknában a vizszin a kellő mélységre sülyedt. Nagyobb nehézséggel járhat az üzem meginditása akkor, ha a szívó vezeték főcsöve nincs talajvízzel ellepve, akkor ugyanis nincs kizárva, hogy a csőhálózatba levegő jutott, mely a syphon meginditása végett előbb eltá- volitandó. Erre az eshetőségre a telep megfelelő légszivattyúval van föl­szerelve. A szűrőréteg kihasználásának és a szűrésnek szabályozása ezeknél a kutaknál nem volt úgy megoldható, mint az I. szakasz kútjainál; itt ugyanis a sziget keskeny alakja és az a körülmény, hogy a négy kút egy hosszú vonalban van elhelyezve, kizárta a központi szabályozó kamra alkalmazá­sát. E helyett a sziget hosszában elhúzódó fő szívócsőből a kutak felé el­ágazó csövekben, könnyen hozzáférhető aknákban vannak a szabályozó tolattyúk elhelyezve, melyek segélyével az egyes kutak vizszine beállít­ható. Ezeken kívül a végaknában vannak fölszerelve a kutak vizszinét föl­tüntető jelző készülékek is. A JII-ik szakasz. A káposztásmegyeri végleges jellegű vízműnek befejező része volt az 1894. évben elfogadott általános terv szerint az u. n. III-ik szakasz, mely Salbach B. előzetes számításai szerint, a mintegy 60000 köbméter napi vízszolgáltatásra alkalmas káposztásmegyeri felső kavicsmedencze kiakná­zására volt alapítva. E III. szakasz építésének, az általános terv szerint kidolgozott programmja a következő volt: „A vízműnek már kiépített és üzembe helyezett, valamint építés

Next

/
Oldalképek
Tartalom