Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
89 szivattyúgóp egyensúlyozó részeit tehát szabályozni nem kell, úgy hogy az üzem ökonomikus fönntartását a töltésnek naponként kétszeri beállításával már elérhetjük. Ha a fővezeték nyomásváltozásának két véghatára igen messze esik egymástól (2—8 aim), akkor a gép kizökken egyensúlyi helyzetéből és nemcsak a gőztöltést, hanem a tömegkiegyenlitő nyomását is többször kellene változtatni, a miért ily viszonyok között Worthington szivattyúgépeket ökonomikus üzemre használni nem volna czélszerü. Most még az a kérdés van hátra, hogy általában lehet-e a Wort- liington-gép oly gazdaságos, mint a lenditő kerekes szivattyú? A nagy expanzió, a változható gőztöltés és a fütött hengerek e mellett szólnak, a lassú járás és a sok gőzhenger azonban ellene, mert a lehűtésből származó veszteség minden esetre nagyobb lesz, mint a gyorsan járó lenditőkerekes gépeknél. Ezt a veszteséget azonban a gép nagy hatásfoka ellensúlyozza, melyet a forgó tömegek, komplikált vezérmünek teljes kiküszöbölésével és az erőknek egy függőlegesben való működtetésével ér el, minek következtében a gőz- és viz-hengereken vett diagrammok munkáinak viszonya, számos gép megbízható kipróbálása alkalmával mindenkor túlhaladta és túl is haladhatta a 90%-ot, inig lendítőkerekes szivattyúk hatásfoka a 80%-ot alig éri el. Az előadottakból következik, hogy gőzhengeren indikált lóerőnként a W o rt hingt on-g ép sohasem lehet oly gazdaságos, minta lenditőkerekes gép, ellenben szivattyú-lóerőnként igen Mivel pedig észszerűen csakis ez utóbbi alapján hasonlíthatók össze a szivattyú-gépek, ennélfogva a Worthing t on-gép gazdaságos működése tekintetében is megnyugodhatunk. A szivattyúgépekkel egyetemben elfogadta a székes-főváros tanácsa a Worthington rendszerű czentrális kondenzátort is. Csekély gőzfogyasztás czóljából e gépnek minden oldala egy nagynyomású és egy kisnyomású gőzhengerből áll, melyeknek közös dugattyúrúdja tartja működésben a légszivattyú egy-egy dugattyúját. A légszivattyú hengerein közös, de választófallal két, illetőleg négy részre osztott szekrényben van elhelyezve a két oldalt osztott rendszerű szívó és nyomószelep csoportja. A körtealaku edény a tulajdonképeni kondenzátor, ebbe hatol be a szivattúgépek kisnyomású hengereiből kiáradó gőz és miután a szórónál az injekcziós vízzel találkozott, lecsapódik; ily alakban a szívó-szelepeken át a légszivattyú hengerekbe s innen a nyomószelepen keresztül a kiömlesztő csövön át a telep levezető csatornájába jut. A kondenzátor önmaga szívja be az injekcziós vizet, a miért hidegvíz szivattyúról gondoskodni nem kellett, gőzgépe pedig egyszerű kipufogós, úgy azonban, hogy elhasznált gőzének melege előmelegítő segélyével a kazánok táplálóvizének fölhevitésére szolgál. Rock István gépgyáros ezeket az ajánlott gépeket a kikötött 6 hónapon belül nem szállíthatta, ennélfogva négy közönséges szerkezetű kis W orthingto n-szivattyút bocsátott kölcsönképen a főváros rendelkezésére. A hatóság ezt az ajánlatot elfogadta, a kazánok szállításával pedig a Danubius gépgyár részvénytársaságot bízta meg, mivel ez kezességet vál12
