Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
Wr Az eddig fölsorolt és ösmertetett gépalkatrészek mindkét oldalnak külön-külön tulajdonai, a közös akkumulátor és a tömegkiegyenlitő lógüst kivételével, melyek azonban nem képeznek úgynevezett gépi összeköttetést, közös voltuk nem is okvetetlenül szükséges, hanem csak egyszerüsitett megoldás. A két oldalt gépileg a vezérmű kapcsolja össze. E czólból a lenditő dugattyúk keresztfej ének egyenes vezetéke, lengő rúd és emelőkar segélyével egy-egy vezértengelyt mozgat. Az egyik oldal által mozgatott vezértengely vezérli a másik oldal három gőzhengerének 6 Corliss-tolat ty új át és saját oldalának nagynyomású hengerén a 2 expanziés tolattyút. A két oldal tehát keresztben vezérel. A vezérlésnek ez a módja adja meg a Worthington gépnek jellemző s a szivattyúkra nézve igen előnyös járását. A két oldal ugyanis nem egyidejűleg váltogatva, hanem egymást a löketek végén követve dolgozik, vagyis ha az egyik oldalnak dugattyúja felső végállását érte, mindaddig ott marad, mig a másik oldal dugattyúja szintén végállásába nem jutott és viszont. Ily módon tehát a gép minden egyes löket végén kissé szünetel, mialatt a szivattyúk szelepei elhelyezkedvén, a szelepütések elmaradnak; elenyészik egyszersmind a löketnek kezdetgyorsulása, mely lenditő kerekes gépeknél a legnagyobb mértékű s a szivattyú üzemére, kivált nagyobb szivó- magasság esetén igen káros hatású lehet. A nagymértékű kezdeti gyorsulás szerencsés mellőzésével a szívócsőnek egyenetlenségei minimumra csökkennek. Ez az oka annak, hogy Wort hin gto n-szivattyúkhoz szívó légüstöket nem szoktak alkalmazni. A Worthington-gépek szerkezete és vezérlésüknek módja a löket hosszát nem állandósítja, a miért ez különböző is lehet. Hogy a dugattyú a henger födelét ne érinthesse és a löket hosszát a megkövetelt mértékre beállítani lehessen, mindegyik gőzhengernek mindkét végére egy-egy u. n. kompresszió-csapot szereltek. Ezek valójában visszaömlesztő csapok, melylyekkel a löket végén, midőn a tolattyú a gőzkiömlő nyilást már elzárta, több kevesebb ellengőzt adhatnak, úgyhogy ezzel a kompressziónak nagyságát szabályozhatják. Említettük már, hogy a káposztásmegyeri gépek is azok sorába tartoznak, melyek a munkaváltozásokat ökonomikus föltételekkel teljesitik, vagyis hogy gőztöltésük változtatható. E czólból a nagynyomású hengernek expanzió-tolattyúit a vezórtengely nem közvetlenül, hanem központi tárcsa közvetítésével mozgatja, minek következtében a tárcsát és a tolattyúkat összekötő rudaknak hossza változtat ható s a töltés a rajtuk megjelölt fokra kézzel beállítható. A gőzszivattyú mellett három kis segédgép van, u. m. egy légszivattyú és egy vizszivattyú a légüstök, valamint az akkumulátor levegőjének és vizének pótlására, továbbá egy köpenyszivattyú, mely a gőzköpenyekben és vezetékekben lecsapódott meleg vizet önműködőleg a kazánok tápláló vezetékébe nyomja. A Worthington-gépek üzemének biztonságát alig lehet kétségbe vonni, mert fölötte szilárd építésük és a csakis függőleges irányban érvényesülő erők, valamint a mozgó alkatrészeknek csekély száma és ezek — 86 —
