Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
81 a munkamennyiség helyes fölosztására, vagyis a gépek nagyságának megválasztására; a gépek elhelyezésére és építésük módjára, biztos kezelhetósükre és a gazdaságos üzemre. Könnyű kezelhetés és biztos üzem szempontjából a közvetetlenül csatolt gőzszivattyugépek mindegyikét megfelelőnek Ítéli a tapasztalat, ökonómia tekintetéből pedig az a legelőnyösebb, melynél a beszerzés és fönntartás költsége, vagyis a ténylegesen befektetett tőke, továbbá az üzemköltség tőkéje és az elhelyezéshez szükséges tőkének összege minimális eredményt ád. Ha valamely rendszer csakugyan bírja szerkezetében az önkonómia föltételeit, annak verseny alkalmával érvényesülnie is kell, ellenkező esetben beszerzését nem tarthatjuk indokoltnak. A fogyasztó közönség nem törődik azzal, hogy vizét mily szivattyuszerke/.ettel szolgáltatják és a vevő sem tarthatja a gépet olcsónak, ha a szabadalmat aránytalanul drágán kell megfizetnie. A káposztásmegyeri vízmű főtelepének gépészeti berendezésénél semmiféle ok sem volt valamely szerkezet kizárására, a miért a már előadottak alapján a gépek beszerzése alkalmával szerkezet tekintetében teljesen szabad versenyt hirdettek. A géptelep az egész műnek szerves részét képezvén, okvetetlenül szükséges, hogy tervezője az egész műnek minden egyes részletét, működését, azoknak együttes szereplését tökéletesen ismerje, a mű föladatával és a tőle várt teljesítményűvel tisztában legyen, más szóval a tervezőnek a művel együtt kell éreznie. Ezt attól, a ki az egésznek működését és ily műnek üzemváltozásait rendszerint nem ismeri, nem kívánhatjuk; mindezt a szállításra pályázó alig teszi oly beható megfontolás tárgyává, mint a tervezőnek tennie kell, hanem első sorban arra törekszik, hogy a munkálat elnyerése czéljából a költségeket a minimumra szorítsa. Ez oknál fogva a káposztásmegyeri vízmű géptelepének berendezésekor egyedül a gépekre és kazánokra Írtak ki pályázatot és mivel a szivat- tyurendszerek építés, helyfoglalás, valamint külső formák tekintetében egymástól nagyon különbözők, magát a gép- és kazánházat, a gépeknek csoportosítását és teljes fölszerelését a már elfogadásra érdemesített ajánlatok alapján tervezték meg. A részldtszerkezetet nem korlátozó szabad verseny eredménye akkor lehet a legjobb, ha az ajánlatok egyöntetűségét biztosítjuk. Ez oknál fogva a gépeknek szállítóképességét, a kazánnyomást, a gőz hasznosításának módját szigorúan előírták és magát az elbírálás módját, az egyes rendszerek kiváló sajátságaira való tekintettel már előzetesen megállapították. A gépek vizszállitóképességét, illetőleg a munkamennyiség elosztását a káposztásmegyeri műnek helyzeti viszonya állapítja már meg, mert az első 120000 m3~es résznek három, egymástól független gyűjtőterülete közül kettőnek 80—30 ezer, egynek pedig kétszer 30 ezer termelőképessége van és igy az ezen az alapon való fölosztás önmagát kínálja. Szivattyúgépek ilyen vízmennyiség szállítására még jól szerkeszthetők és mivel az egy gépre eső munkamennyiség tekintélyes (körülbelül 300 lóerő,) a gőznek hasznosítását illetőleg nagyon jó eredményeket remélhetünk. li
