Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
GS ürülne és mivel a nyert vizmenyiségeknek a csőben le kell foiyniok, többé mint gyűjtő nem működhetnék. Ily csekély mélységben fektetett gyüjtőcső semmi esetre sem tárhatja föl a mélyebb, vizdúsabb kavicsrótegeket, hanem csakis a folyó rétegekben lévő, kevésbé jó vizet fogná szolgáltatni. Ha tehát a kísérletek szükségesnek mutatták, hogy a kutak átszüremlő részei, melyek által a mélyebb kavicsrétegek volnának feltárandók, a 0 pont alatt közel 5 m-re fektettessenek és ha azt mutatták, hogy a talajvíz tükrének a mindenkori Duna vízállásához mérten 35 m-nyi depresszióra van szükség, hogy a megkívánt vízmennyiséget elérjük, ekkor könnyen látható, hogy a sekély gyüjtőtelep gazdagsága csak elenyésző csekély lett volna és hogy a helyi viszonyok megitélésére hiányzottak ezek a támpontok, a melyekre most a körülményes vizsgálódások által reájöttünk. A 3. a) melléklet az I. és II. sz. kútnak depresszióját mutatja a völgy hosszában, a Dunával párhuzamosan; ugyanott ennek depresszió-nyo• másnak a Duna különböző vízállása mellett a Lán ez hid 0 vízállásáig való eltolása van föltüntetve. Ebben a rajzban föltüntettem a véleményezés végett nekem kiadott tervben fölvett gyüjtőcsövet; ebből világosan látható, hogy a viznyerésre szükségelt depresszió a Duna mélyebb vízállása mellett egészen a gyüjtőcső fenekén alul érne, hogy tehát az ily gyüjtőcső még megközelítőleg sem lenne képes a szükséges depressziót létrehozni és az annak megfelelő vízmennyiséget szolgáltatni. Végül még az a kérdés veendő tekintetbe, mily intézkedések teendők arra nézve, hogy ily víznyerő telep lokális tisztátalanság ellen megóvassék ? A természet ebben az irányban is igen fontos óvószert nyújt, ugyanis e terület fölülete mindenütt és pedig helylyel-közzel több m. vastagságú agyagréteggel van borítva, a melynek áttörése után elsőben is finom homokrétegekre akadunk, mielőtt a mélyebb durva és víztartó kavicsréteghez érnénk. Az utóbbi rétegekben foglalt talajvíznek a kezelés által való bernocs- kitását a vastag agyagréteg teljesen meggátolja. Veszély csak akkor állhatna be, ha az agyagréteg helyenként áttöretnék és ott a szenyvizek a mélyebben fekvő átszűrendő talajrétegekbe hatolnának. Ezt a lehetőséget azon a területrészen kell elhárítani, melyre a gyüjtőtelep jön, vagy pedig az építkezés előhaladásával arra kell ügyelni, hogy a létesítendő lakóházak vagy ipartelepek összes szenyvizei vízmentes csatornában a gyüjtőtelepen alul vezettessenek a Dunába. A Dunakesz községéből lefolyó vizek oly patakban jutnak a Dunába, a melynek medre nem ér a talajvizet tartalmazó rétegekig, hanem csak a felső agyagrétegekbe van vájva. Itt is vigyázni kell arra, hogy e patak medre kártékony behatások elkerülése végett mostani alakjában megtartassák, vagy pedig a gyüjtőtelepeken aluli helyre elvezetendő. Dunakesz községe a balparti terasszon fekszik, a mely vizhordta homokból áll. A Káposztásmegyérén végig nyúló fönt említett védő agyagfedő e vizhordta homoktalaj alatt is megvan. Dunakesz községe földjeinek ama lefolyó vizei, melyek a talajba hatolnak, a felső finom homokrétegekben megszürődnek és további lemólye- désükben az óvó agyagréteg következtében nem azokba a víztartó kavicsrétegekbe jutnak, melyek a budapesti vízszükséglet beszerzésére használandók ki, hanem az agyagréteg fölött levő humuszban folynak el. Ilyen
