Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
G2 A part alakja sokszor a talajforrásviz ilyetén fölnyomulásától is függ, mert a folyammeder íenékrótegei az ily helyeken meglazulnak és az áram azokat inkább megtámadja, mint olyan helyeken, hol a partok szilárd földanyagból állanak. Azok fölött a kavicsrétegek fölött, melyekben a talajforrásviz mozog, későbbi korszaknak lerakodásai lelhetők, jelesül homok és agyag, melyek a folyam medrének erős árvizek okozta sokszoros változása következtében erősen változnak, a mig a folyam medrét mesterséges eszközökkel határok közé nem szoritják. Ebből a korszakból származnak a Duna folyam számos szigeteimig a folyam hol a jobb, hol a bal partokat keresztülszakitva és akadályokat kikerülve, helyet talált. Hasonlókép támadtak az agyagréteg fölületéu is mély csatornák és közöttük fekvő szigetek; tehát ennek megfelelőleg kell majd a talajforrásviz nyerésére szolgáló gyűjőkészülékeket az egyes csatornákban elhelyezni és pedig azoknak legmélyebb helyein, hogy a viznyerő telep által a formáczió lehetőleg kihasználtassék. A fönt emlitett reliefterv a káposztás-megyeri terület részén levő át hatatlan talajréteg fölületét mutatja. Egyes helyeken ez a réteg 6—7 m-nyire esik a Lánczhid 0 pontja alá, mig annak egyes részei a 0 ponton jóval felül állanak. Ezen a területen a Dunával párhuzamosan mély szakadás van, melynek telepe egyes helyeken a 0 pont alatt 6 m-nyire ér. Ez a szakadás a Duna medre alatt fekvő főcsatornával hármas csatorna által van egybekötve, a mely utóbbiak hasonlólag 5— 6 m-nyi mély- sógüek a 0 pont alatt. Kétségtelenül föl lehetett tenni ezek után a vizsgálatok után, hogy a különböző csatornákban különféle mennyiségű viz is lesz nyerhető. Az előbb emlitett csatorna, mely a dunaparttal párhuzamosan nyúlik el ezen a területen, ama talajforrásvizen kívül, mely a Duna medre alatti nagy kavicsrétegeken át folyik, valószínűleg még az oldalt fekvő magasabb partokból is nyert forrásvizet, miért is mindenek előtt elrendeltetem, hogy két egymástól távol fekvő kút ásassék, melyek egyike főleg a Duna medre alatti kavicsréteg vizének feltárására, másika pedig a szárazföld felé fekvő csatorna vizének minősége és gazdagsága megállapítására szolgáljon. E mellett az I. sz. kút mellett, még pedig attól lefelé 200 m-nyire, a Dunától jóformán ugyanoly távolságra még egy harmadik kutat ásattam, melynek czélja alább van megjelölve. Az I. és III. számú kutak egészen azonosan készültek és fenekük a Lánczhid 0 pontja alatt egyformán közeid m-re esik, mig a part felé eső kút feneke a 0 pont alatt 5*80 m-nyire van. Mindhárom kút aszfaltozott öntöttvas hengerből á'l, melynek átmérője 3*;0 ro. magassága 1 m. és a kutak falazata a kutak Iába fölött 2 m. magasságban hasadókokkal van ellátva. Ezek fölé a hengerek fölé öntöttvaskarima van helyezve, erre pedig vízmentesen falazott aknát épittettem. A kutakat kotrás utján az előirt mélységig sülye^ztettük. Erre folytonos erős szivattyúzás útján kitisztittattuk, a kutak fenekét tisztára mosott kavics
