Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény
34 a fővárosi közmunkák tanácsa az 1881: 41. t. ez. 21. §-ához képest csak azon időpontban köteles kártalanitani, mikor a szabályozási vonalon emelt épület már tető alá hozatott. Puszta telek felosztásoknál és telekrendezóseknól a fővárosi közmunkák tanácsa az eleső terjedékeket mint eddig tévé, csak a szükséghez és lehetőséghez képest fogja a szabályozási vonalon való építkezés előtt beváltani, de e részben a főváros irányában semmi kötelezettséget sem vállal. Azon területeknek vételára, melyek szabályozás folytán valamely, a főváros tulajdonát képező telekkönyvezett területből csatoltatnak a magánosok házhelyeikhez vagy telkeikhez, jövőre is nem a fővárosi pénzalapot, hanem a fővárosi központi, mint házi pénztárt illetik. Magától értetődik, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg, úgy a városi, mint az állami építkezéseknél és általában szabályozásoknál is, a mennyiben ezen építkezések vagy szabályozások által állami vagy városi tulajdont képező területek érintetnek, sem terjedek beváltásnak, sem megtérítésnek helye nem leend. II. Budapest főváros hatósága az általa f. évi deczember végéig terjedőleg alakított kisajátítási alapot a jövőben is fenntartandja akként, hogy ahhoz saját központi, mint házi pénztára évenkint 30000, azaz harmincz- ezer forinttal járuland és ezen kívül ide szolgáltatandja 20, azaz húsz száztóliját azon összegeknek, melyeket évenkint városi telkeinek eladásából készpénzül beveend. Ezen alapnak %-át azaz: kétharmadát Budapest főváros a saját körében megrendelendő szabályozásokra, kisajátításokra, díszítésekre fordittandja függetlenül, mig a hátrálékos V3 azaz: egy harmadot a fővárosi pénzalapba szállittandja, mely utóbbi összeg, valamint a terjedékekért, úgy szintén a kiszökellékek után befolyt összegek is a fővárosi közmunkák tanácsa által kizárólag a magánosoktól szabályozási czélokból elveendő területek beváltására fognak felhasználtatni, illetve a föl nem használt összegek e czimen a következő évre átvitetni. III. Kijelenti Budapest főváros hatósága, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa által szabályozási czélokból kisajátított telkekből a szabályozás végrehajtása után fennmaradó és önálló telket nem képező, hanem a szomszédos telkekhez csatolandó terjedókek után a fővárosi közmunkák tanácsától és illetőleg a fővárosi pénzalaptól csatornázási, kövezési és járda- fektetési járulékot ezentúl követelni nem fog és a múltban e czimen fölmerült és még ki nem egyenlített követeléseiről a fővárosi pénzalappal szemben lemond. Hogy azonban a főváros érdekei ilyen terjedékeknél is biztosítva legyenek, erről a fővárosi közmunkák tanácsa addig is, mig a főváros ez ügyet szabályzatiig rendezendi, akként fog gondoskodni, hogy a szóban forgó terjedékek közvetetlen eladása alkalmával a vevő ellenében szerződésileg ki fogja kötni, hogy a terjedékben nyert homlokzat után csatornázás, kövezés, vagy járdafektetés czimén esetleg kivetendő járulékokat a vevő a fővárosnak az esetben is megfizetni tartozik, ha az illető közmunka a terjedők birtokbavétele előtt hajtatván végre, a kivetés annak idején a jelen egyezmény miatt mellőzve, illetőleg függőben tartva lett. Az ily értelemben kötendő szerződéseket a fővárosi közmunkák tanácsa a fővárossal hivatalos másolatban esetről esetre közölni fogja, hogy a netáni járulók
