Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény

22

gyarapítására a törvény a székes-fővárostól számos bevételi forrást vont el ; nevezetesen elvonta,

a) a két városnak „közmunka“ czime alatt nyert összes bevételeit és váltságdijait;

b) a telkek, utczák, terek szabályozásánál magánház- telkekhez csatolandó területek eladásából befolyó jövedelmeket ;

c) azon pénzintézetek, biztosító társulatok, gyárak és gyárminőségű vállalatok községi adópótlékát, a melynek igazgatási székhelye az osztrák államterületen van, d> melyek üzletüket fiók vagy mellékintézeteik által Magyarországra is kiterjesztik;

d) azon közlekedési vállalatok községi adópótlékát, a melyeknek igazgatósága az osztrák területen székel, de a melyek üzletüket a magyar államterületre is kiterjesztik és végre

e) a kölcsönből épített rakpartok jövedelmeit.

Már pedig, ha a törvény ezeu jövedelmeket, a melyeknek jó része az azelőtt fennállott városi kisajátítási alap dotációjára szolgált, a fővárostól megvonta, azt nem tehette, de nem is akarta tenni anélkül, hogy viszont levegye a főváros vállairól azon szabályozási költségek terhét, a melyeket a főváros addig fennállott kisajátitási alapjából fedezett.

A fentiekben kifejtett álláspontnak helyességét az 1870: X. törvényczik idézett rendelkezésein kívül igazolja a közmunkák tanácsa és fennállott Pest sz. kir. város közönsége között az 1871. évben létrejött egyezmény is, a mely azt a rendelkezést tartalmazza, hogy tekintettel arra, hogy a fővárosi pénzalap a 2d millió forintos kölcsön törlesztése előtt csak szűk korlátok között mozoghat, és hogy a közmunkák tanácsa terjedt hatáskörének keretén kivül vannak még számos kisebb jelentőségű szabályozási tárgyak, a melyek a közéletben mint valóságos napi szükségletek fordulnak elő és orvösolatlanul nem maradhatnak, a méltányosság alapján addig is, mig a fővárosi pénzalap kedvezőbb helyzetbe jutand, a város az 1870. X. törvényczikk által végleg megsemmisített kisajátitási alapja helyébe egy újabb kisajátítási alapot állít és tart fenn, olyképen, hogy az alap dotálására évenkint 25000 frtot vesz fel költségvetésébe és hogy azonkívül e czélra átengedi még 20%-át azon összegeknek, a melyeket telkeinek eladásából évenkint készpénzül bevesz.

Ugyanezen egyezményben ki lett mondva továbbá az, hogy azon kisajátitási alap 2!3-dát Pest városa a saját körében megrendelendő szabályozásokra, kisajáti-