Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény
* Márkus József, kir. tanácsos polgármester, a bizottmány elnöke, az ülést megnyitván, üdvözli a jelenlevőket s előadja, hogy az ülés tárgyát azon egyezmény megújításának kérdése képezi, a mely a fővárosi közmunkák tanácsa és a székes-főváros között, illetőleg az akkor még külön önnálló részeket képezett Pest és Buda városok között első Ízben 1871. január 1-től 1876. deczember 31-ig köttetett 5 évi időszakra, azóta 5 évről 5 évre meghosszabbittatott s folyó 1896. év végével lejár. Kéri a fővárosi közmunkák tanácsa képviselőit az ügyben előterjesztésük megtételére. A fővárosi közmunkák tanácsa képviseletében Itupp Imre ministeri tanácsos az eddigi szokáshoz képest tájékozásul mindenekelőtt előterjeszti a fennálló terjedék- egyezménynyel az 1891 —1895. években elért pénzügyi eredményt. E szerint a kérdéses öt év alatt terjedékek eladása fejében befelyt 353263 frt 08 kr; kiszökelléki dijak fejében 77876 fit 49 kr, a fővárosi kisajátítási alap járuléka fejében 134079 frt 43 kr. mely három tétel együtt 565219 frtot tészen; ennek ellenében ugyanezen *• öt esztendő alatt a magánosok telkeiből szabályozás folytán eleső terjedékek kártalanítási összege 759384 frt 63 krra rugót; a fővárosi közmunkák tanácsa tehát, illetőleg az általa kezelt fővárosi pénzalap a szóban forgó egyezményre amegjelölt időszak alatt 194165 frt 63krt. • fizetett rá. A fővárosi közmunkák tanácsa a fennálló egyezmény értelmében szorossan csak arra van kötelezve, hogy a magánosok telkeiből a szabályozási vonalon való építkezés folytán eleső terjedókeket beváltsa azon időpontban, a mikor az épület tető alá jutott; a tanács mindazonáltal, miként az utolsó egyezményben kilátásba helyezte volt, a mennyire a fővárosi pénzalap ereje engedte, a kötelezettségen túl menve,a magánosok telkeiből eleső terjedékeket nemcsak építkezés, hanem puszta telekszabályozások és felosztások alkalmából is beváltotta, azt a városfejlődés érdekében levőnek ismervén fel. Ezen eljárást a főv. közmunkák tanácsa a fővárosi pénzalap tehetőségéhez mérten jövőre is követni szándékozik ugyan, másfelől azonban nem hagyhatja ezúttal észrevétel nélkül a székes-főváros részéről az utolsó 1—2 évben tapasztalt amaz eljárást, mely szerint bizonyos kisajátításokat foganatosítván, az egyezményre s illetőleg az 1870. évi X.t. cz.-re való hivatkozással azt az igényt támasztotta a fővárosi közmunkák tanácsa ellenében, hogy ez a kisajátítási ár felét a székes fővárosnak térítse meg. Ez történt pl. a dob-utczai Reisenleitne r-féle 4799. 3* — 19 — •»
