Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - I. Szabályozás

7 — l kér. Pasaréten családi ház­telep léte­sítése Az I. Város­major kor­nyékének szabályozás módosítása. módosítandó és a rakpart felső éle a hídfőnél 1.23 m.-el a Duna felé el­tolandó. E szerint a módosított vonal a 2077 hr. sz. teleknél már az ere­detileg megállapított vonalba bele jut, míg a rakodópart többi vonalai változatlanul megmaradnak. A földmivelésügyi minister Úrhoz intézett fölterjesztésünkre meg- állapittatott továbbá a dunai rakpart szabályozási vonala is a fő vám tértől egészen az összekötő hídig. A Gellert -rakpart teljes kiépítésének ügye noha a líud as- fürdő és Sáros-fürdő közti szakaszának kiépítése érdekében a földmi­velésügyi és a pónzügyminister urakhoz fölterjesztést intéztünk, a mint azt 1894 évi jelentésünkben már említettük — fönnakadást szenvedett, mert a székesfőváros hatóságának ama kérelmére, hogy a Géllért-rakpart kiépítésének ügye a fővámtéri-hid építésének kérdésével egyidejűleg oldassák meg — a kereskedelemügyi minister Úr a pénzügyminister úr­ral egyetértve kijelentette, hogy ez a rakpart nem építhető ki sem az 1893. évi XIV. t. ez. 1. §-ával létesített hidalapból, sem az 1870. évi X. t. cz.-kel alkotott fővárosi pénzalapból, hanem az kizárólag a székesfőváros feladata. Éhez járult a földmivelésügyi minister Úr azon kijelentése, hogy a D u n a folyam medre e helyen jó szelvényekkel bir, legnagyobb részt kősziklákból áll, a viz azt nem támadja, tehát e rakpart egész kiépítése dunaszabályozási szempontból nem szükséges. — Mindazonáltal nem adjuk föl a reményt, hogy a magas kormánv fog módot találni arra, hogy a Géllért rakpart mielőbb kiépüljön, annyival inkább, mert e nélkül a Fer enc z József-hid közforgalmi rendeltetését be nem töltheti és véglegesen nem létesülhet a két parti városrész között az a közúti vaspálya összeköttetés sem, mely a sok között egyik fő okát képezte a hid építésének. A Trombitás-út és Budákeszi-út között levő 6125 és 6127. hr. sz. telkeket egy bankhivatalnokokból álló társulat családi lakóházak építésére kívánja fölhasználni, s evégből azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az itteni telkeket 1000 d-öl helyett kivételesen 300 d-öles parczellákra lehessen osztani. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó terület közel fekszik a beépített városhoz és helyzeténél, valamint sik jellegénél fogva nem eléggé alkalmas 1000 D-öl területű nyaralók telepítésére, továbbá ez a telektömb, melyet délkelet felé a IV.-ik övezet, északkelet felé a Trom- bítás-út, északnyugat felé a hadapród iskola telke, délnyugat felé pedig a Budák eszi-út vesz körül, a legalkalmasabbnak látszik kisebb családi házak elhelyezésére, végül az ekként sűrűbben történendő beépítés alkal­mából csatorna is fektethető, a mire egvébbként a hadapród iskolának is szüksége van s e csatorna az ördögároknak éppen ezen a telkek felőli partján fog feküdni; mindezeknél fogva a középitéssi bizottság javaslatára megengedtük, hogy e telektömbön 300 ü-öles parcellák legyenek létesíthetők, úgy azonban, hogy e terület megmarad a III.-ik övezetben s e helyen csakis nyaralószerüleg lehet építkezni. Mialatt a Yárosmajos környékének szabályozására vonatkozó terv revíziójával foglalkoztunk, a székes-főváros a városmajori faiskololában mint­egy 5000 U-ölnyi területen játszó és lapdázó helyet kívánt létesíteni és ja­tt

Next

/
Oldalképek
Tartalom