Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - IX. Vasutak
108 — Budapest-fóthi helyiérdekű villamos vasút. Néhány óv óta tapasztalható a törekvés arra, hogy a főváros a környező községekkel élénkebb összeköttetésbe jusson. Ebben részünkről is a nagyvárosias fejlődés egy nagy fontosságú követelményét láttuk; de ha a czólra nézve valamennyi hatóság között meg volt is az egyetértés, a czól elérésének módjára nézve annál határozottabban váltak kétfelé a vélemények. A kereskedelemügyi ministerium a helyiérdekű vasutak eszméjét pártolta; mi pedig a székes fővárossal karöltve a közúti vaspályát találtuk legmegfelelőbbnek. Nem téveszthettük ugyanis szem elől, hogy a főváros helyi forgalmának czólszerü lebonyo'itására egységes közúti vaspályái hálózat szükségeltetik, nemcsak azért, mert a forgalom növekedő élénkségéhez ilyen hálózattal lehet legjobban alkalmazkodni; de azért is mert ez az egyetlen módja annak, hogy a nagy közönség a lehető legkényelmesebb és leplcnbb közlekedéshez juthasson. A helyi érdekű vasútak külön vállalatokat külön testeket képeznek, nem függnek össze szervesen a közúti hálózattal; megközelitésük végett a közúti vaspályát is használni kell, egy útnál tehát legalább kétszer kell viteldijat fizetni. Továbbá a helyi forgalom és eszközeinek intézésére tulajdonkóp a helyi hatóság van hivatva; de a helyi érdekű vasutak jellegüknél fogva közvetlenül az országos kormány hatósága alatt állanak. Ez utóbbiak az államra háramolnak, a közúti vaspálya pedig a községre; ennek jövedelmében a község magának részesedést biztosithat, amannál nem. Mindezeket fontosságban még felülmúlja a főváros általános szabályozásának és rendezésének terve, melybe a helyiérdekű vasútak csak erőltetve illeszthetők be és megrontják a szabályozás és rendezés jellegét. Vitattuk ezek kapcsán, hogy a helyiérdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI t.-cz. a székes fővárosra, ennek különleges viszonyai miatt, nem alkalmazható és a főváros közutai és utczái helyiérdekű vasutak számára nem foglalhatók le. A fővárosból Fóthra vezetendő vasút, melynek engedólyezéseórt Pejacsevich János gróf folyamodott, helyiórdekünek lóvén tervezve közútakon és utczákon, érintett elvi okainknál fogva, ahhoz annál kevósbbé járulhattunk, mert egyebek között a Kőbánya, valamint a VII, VI. és V. kerületek között czólszerü kapcsolat létrehozására rendelt külső körúton a Hungária-körutat és más olyan útvonalakat foglalna le, a melyek a lóvasúti vonalak villamos üzemre való átalakítása iránt létrejött szerződésben közúti vaspálya számára vannak kijelölve. A kereskedelemügyi minister úr a vasút tervét az engedélyezési tárgyalások alapjául mégis elfogadta, azzal a kikötéssel, hogy a mennyiben a vasút fektetésére igénybe veendő utczák 10 ölnél keskenyebbek, azokat az engedélyt kérő legalább 10 ölre kiszélesíteni tartozik. A vasút megállapított iránya a következő : Kiindul a Hermina-úttól és halad az István-úton; innen a Hungária- körút keresztezésével egy, még csak tervezett utczán vezettetnék a magyar államvasutak czeglódi vonaláig; azután e vasút és a Mexikói-út áthidalásával a Gyarmat-utczába visz és ezen halad tovább egész a határig.
