Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)

II. Dunai új hidak

56 dést, hogy a főváros dunajobbparti és dunabalparti részei között újabb összeköttetés létesítéséről sürgősen gondoskodni kell. Ez immár olyan fel­tétlen szükségességet képez, mely ellen többé elszigetelten álló vélemény sem létezik. A meggyőződés e szükség nagyságáról idézte elő, hogy a vámháztóri híd legrégibb keletű eszméje mellett az eskütéri híd eszméje is napirendre jött és a kettő nem egymás ellen, hanem egymás mellett versenyez a valósításért. Mikor Nagyméltóságodhoz 1890. junius 26-án 2606. sz. a. kelt fel- terjesztésünket megtettük, a kérdés még nem így állott előttünk. De azok­hoz, a miket e felterjesztésünkben szerencsénk volt kifejteni, az ügy újabb fejleménye mellett is mindenben ragaszkodunk; vagyis ami a vámháztéri hidat illeti, ezt múlhatatlanul és feltétlenül szükségesnek találjuk; a mi pedig az eskütéri hidat illeti, a magas kormány készségét, hajlandóságát ennél is örömmel üdvözöljük, ismételten is kijelentvén, hogy azon tervezetek közül, melyek az utóbbira felmerültek, egyedül és kizárólag azt találjuk elfogadhatónak, melynek értelmében a kerepesi-út egyenes folytatásában a Danáig egy 13 öles út volna nyitandó; ez jó, szép és nagyszerű, ehhez a legnagyobb örömmel járulunk. A többi terveket ellenben szabályozási és forgalmi okokból mindenesetre mellőzni óhajtjuk. Ez a nézetünk a két hídra külön-külön. Mikor azonban a kettő együttesen állíttatik megoldás elé, bár­mennyire kívánatosnak tartsuk is, hogy a fővárosnak a folyam által el­választott részei két ponton is nyerjenek újabb összeköttetést, e törekvés­nél arra fektetjük a fősulyt, ne legyen koczkáztatva vagy elodázva az a legelső és legfőbb feladat, hogy t. i. a sóvárogva óhajtott össseköttetés lehető minél előbb és feltétlen biztossággal létesüljön. Ebből a szempontból kiindulva vizsgáltuk tehát a két híd kérdését és vizsgálatunk során arra a belátásra jutottunk, hogy a mi a vámház-téri hidat illeti, ez teljesen érett nemcsak az elhatározásra, de a rögtöni kivi­telre is. A mi azonban az eskütéri hidat illeti, ennek az ügyét még nem látjuk abban a stádiumban, melyre a kivitel nyomban következhetnék. Örvendünk ugyan, hogy a vele kapcsolatos szabályozásokra felmerült külöm- böző tervezetek közül a kereskedelemügyi minister úr Ő Nagyméltóságánál is az az egyedül jó alternativa talál helyeslésre, mely szerint a kerepesi-út a Dunáig 13 öl szélességben meghosszabitandó lesz ; de a mikor e tervezet megvalósításáért a legmelegebben lelkesülünk, másfelől nem zárkózhatunk el azon körülmény számbavétele elől, hogy az eskütéri híd és e valóban nagyszerű szabályozási művelet között oly szoros kapcsolat áll fenn, hogy a híd a szabályozás nélkül el nem határozható. Mert lehet ugyan, sőt kívá­natos is a hidat a szabályozás végrehajtása előtt megépíteni; de minthogy e híd használhatósága a szabályozás előtt csak a gyalogforgalomra szorít­kozhatnék : rendeltetésének teljes mértékben csak a szabályozással fog meg­felelhetni. Hogy a híd örökre csak a gyalog-forgalom czéljaira használtas­sák, ezt nem helyeselhetnék, annál kevésbbé, mert a gyaloghíd és kocsi- közlekedésre is alkalmas híd építési költségei között oly aránytalanul csekély a külömbség, hogy a híd már e miatt is, de meg a Lánczhíd kímélése

Next

/
Oldalképek
Tartalom