Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
I. Szabályozás
25 A Gizella-tér rendezése. is, mely ennek folytán a kívánt szabályozást el is határozta, úgy azonban, hogy a szóban levő költségből a legrosszabb esetben sem vállal el többet, mint éppen 257.000 frtot. A mi pedig minket illet, eltekintve attól, hogy a mondottakhoz képest az előirányzatnál tényleg netán nagyobb költség ki által leendő viselése mint meg nem oldott kérdés állott előttünk, indokolt felterjesztést intéztünk a ministerelnök úrhoz, melyben mellőzve a kérdés jogi oldalát, kifejtettük, hogy gyakorlatilag nem vagyunk abban a helyzetben, hogy fedezetről gondoskodhatnánk. Az a módozat, mely szerint bankkamatra a kincstártól nyerhetnénk előleget, a kérdést lényegileg nem oldja meg s ha pillanatnyi kisegítést nyújthatna is, fel nem ment bennünket azon kötelesség alól, hogy a tőke és kamat majdani megfizetésével már előre számot vessünk. Az pedig bizonyos, hogy nemcsak a kamatok, de a tőke visszafizetésére sincsen semminemű fedezetünk, sőt kilátásunk sem arra, hogy a fedezetre később szert tegyünk. Bevételeink már több, mint két évtized óta csak a közmunkaváltsági díjakból, illetőleg most már útadóból állanak; de e bevételeket a folyó szükségletek, nevezetesen a belkezelési költségek és azok a szükségletek, melyek a törvény, — illetőleg a székes fővárossal a terjedókek iránt kötött egyezményből állanak elő, eddig nemcsak teljesen kimerítették, sőt meghaladták, mert egyebektől eltekintve, szabályozási czólokra sokkal több terjedőket kell kisajátítani, mint a menynyit eladhatunk. Noha azonban e mérleg szenvelő állapotát eddig sikerült ellensúlyoznunk a volt sugárúti alapnál elért nyereségnek a fővárosi pénzalaphoz csatolásával, az így megerősödött alap a budai körutakra, a várba vezető új út ópitésére, a Gellért-rakpart rendezésére stb. fordított kiadások folytán ma már ismét abban az állapotban van, hogy valóban a legszorgosabb gondoskodás szükségeltetik ahoz, hogy az alap állandóan meg tudjon felelni annak a feladatnak, melyet maga a törvény ró reá. Egyezménynyel ezen túlmenni, még ha óhajtanánk is, hiányzanak hozzá a vagyoni eszközök. Mindezek folytán, mielőtt a vegyes bizottság által proponált szabályozás elfogadása felett érdemileg határoztunk volna, arra kértük a magas kormányt, hogy a fővárosi pénzalap megfelelő dotálását megfontolás alá venni móltóztassók. A Gizella-tér városrendezési, szépészeti, sőt közegószsógi szempontból is súlyos kifogás alá eső állapotban van, melynek legkésőbb az 1896-diki kiállításig véget kívántunk vetni. Utasítottuk tehát műszaki osztályunkat, hogy számot vetvén azon correctiokkal, melyek a tér végleges szabályozásához netán szükségeseknek mutatkoznak, a rendezésre javaslatot terjesszen elő. Az ennek folytán bemutatott tervet, mely szerint az eddig megállapítva levő szabályozás érintetlenül hagyatván, a tér középső része járdával övezett zárt parkocskává alakíttatnék, elfogadtuk és oly felhívással közöltük a fővárossal, hogy a terv alapeszméjét szintén elfogadván, részletes kiviteli tervet oly időben terjessze elénk, hogy a reudezés minden esetre még a kiállítás ellőtt végre legyen hajtva, mert a mostani állapot mindenkópen tűrhetetlen. Jelezzük, hogy a főváros e felhívásnak meg is felelt és a rendezés tervére teljes megegyezés jővén létre, a város e kiváló pontja minél előbb a környezethez méltó álalakitást nyerend.
