Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
I. Szabályozás
18 nyével csak az eskütéri hid ópitése kecsegtethet. Éhez minden esetre nagyobb szabású szabályozási művelet válik szükségessé. Egyik részéül tekintendő ennek a Kossuth Lajos-utcza kiszélesítése, melyet az imént tárgyaltunk ; a többiről az „Új hidak“ fejezete alatt szólunk. Nem terjed azonban ki e szabályozási művelet a koronaherczeg-utczára, mely a belváros kellő közepén vonulván el, főközlekedési vovalat képezne, de oly szűk, (5 öl—6-5 öl) hogy aránytalanul uagy forgalma nemcsak nem folyhat le zavartalanul, de épen- séggel veszélyeztetve van. Múlhatatlanul szükséges tehát a bajon segiteni addig, a míg még lehetséges. Az utcza nyugoti oldalán ez idő szerint még csupa régi ház áll; a másik oldalon is csak két újabb ház van, t. i. a főposta és a serviták épülete. Ekként nem ütközvén elhárithatlan akadályba az utczát az emlitett két újabb épület érintetlenül hagyásával 8 ölre kiszélesíteni úgy, hogy a terület a nyugoti oldalról vétessék, a másik oldalon pedig csak correctiók eszközöltessenek, — a kiszélesítést ebben az értelemben elhatároztuk olyképen, hogy az esetről-esetre építkezések alkalmával legyen végrehajtandó. A székes főváros, melylyel e tervünket közöltük volt, a kiszélesítés eszméjét örömmel fogadta, de nem elégedve meg 8 öllel, 10 ölet kívánt, amihez nem járulhattunk. A koronaherczeg-utcza ugyanis forgalmi szempontból nem egymagában, hanem a folytatását képező utcza- vonalakkal egyetemben veendő szemügyre; s miután a koronaherczeg-utcza a kiszélesítés után is egy szűkülettel torkolna a szervita-térbe, miután továbbá a bécsi-utcza is alig 8 öl, sőt az egyetem-utcza alig 7 öl széles, ilyen körülmények között a koronaherczeg-utcza hiába szélesittetnék ki 10 ölre, sőt a szűkület kiküszöbölése nélkül ez már hátrányos volna, mert a szűkületekben a forgalomnak veszélyes torlódása következnék be. Arra, a mire a székes főváros mérnöki hivatala czélzott, hogy t. i. a koronaherczeg- utcza 10 ölre kiszélesítve espbleg vasút vezetésére is fel volna használható, gondolni sem lehet, óppeuSáúfólytatását képező utczák keskenysége miatt. Ellenezni voltunk kénytelenek a 10 őlbe/vvaló kiszélesítést azért is, mert akkor a szabályozás valósulása igen kétségessé válnék. A telektulajdonosok ugyanis, ha az utcza. mostani vonalától *8--— 4 öllel kellene beljebb menniök, tartózkodnának az építkezéstől, mert az így hátraállítandó új ház földszinti üzlethelyiségei előreláthatólag nem .kerestetnének és semmi esetre sem hajtanák a mostani dús'jcv^delm.ßt; ..mindaddig, míg a szomszédok is nem építkeznének a szabályozási • •voi>'álcai.'' A szabályozás tehát ez esetben gyakorlatilag csakis úgy volna teljesen biztosítottnak tekinthető, ha az nem az építkezésekre várva, hanem hivatalból kezdeményeztetnék és hajtatnék végre; de miután a telektulajdonosok áldozatkészségére nem lehet számítani, ez oly óriási költséget okozna, melyet a székes főváros velünk szövetkezve sem bírna el, az államtól pedig e czélra mit sem lehet remélni. — Ezen okokra támaszkodva újólag kértük a székes fővárost, hogy a 8 öles szélességet fogadja el. V. kerület. Újépület. Külön fejezetben tárgyaljuk a laktanyák beváltásának ügyét, melynek szerencsés megoldása nevezetes eseményt fog képezni székes fővárosunk
