Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
II. Dunai új hidak
73 Mikor alkalmunk nyílt az értekezlet megállapodásaival külön is foglalkozni, 1892. ápril 2S-án 1854. sz. a. Nagyméltóságodhoz, mint pénzügymini sterhez intézett felterjesztésünkben a vámháztéri híd feltétlen szükségességének újólagos kiemelése mellett az eskütéri hídra nézve szó szerint a következőket mondottuk: „A mi pedig az eskütéri hidat illeti, a magas kormány kézségét, hajlandóságát ennél is örömmel üdvözöljük, ismételten is kijelentvén, hogy azon tervezetek közül, melyek az utóbbira felmerültek, egyedül és kizárólag azt találjuk elfogadhatónak, melynek értelmében a kerepesi-út folytatásában a Dunáig egy 13 öles út volna nyitandó; ez jó, szép és nagyszerű, ehhez a legnagyobb örömmel járulunk. A többi terveket ellenben szabályozási és forgalmi okokból mindenesetre mellőzni óhajtjuk.“ Konstatálni kívánjuk, hogy a későbbi tárgyalások során is következetesen mindig ezen az állásponton maradtunk s nincs részünk benne, hogy a törvényhozás a szóban forgó tervet figyelembe nem vevén, az eskü- téri hídra nézve az 1893. évi XIV. t.-cz. 2. §-ának a), illetve c) pontjában azt mondotta ki, hogy a hidat a plébánia-épületnek, az utat pedig folytatólag a rózsát ér és Sebestyén-utczán át a Hatvani-utcza torkolatáig kell vezetni. E törvény szolgált alapjául annak a két alternativ szabályozási tervnek, melyet az eskütéri híd pesti oldalára vonatkozólag kidolgoztunk. Az egyik terv szerint a hídfeljáró a déli oldalon térszerű kiképzést nyerne, szemelőtt tartva azt, hogy a mennyiben a belvárosi plébánia-templom valamikor mégis elmozdíttatnék, a feljárónak az éjszaki oldalon is tórszerű kiképzést lehessen adni. A másik vagylagos terv abból indúl ki, hogy a feljáró a templomtól minél távolabb legyen s ez a czél a feljárónak nyelvszerű kiképzését vonja maga után. A vegyes bizottság, mely a székes főváros és e tanács küldötteiből volt alakítva, az új hidakkal kapcsolatos szabályozások tárgyalására, — a jelzett két vagylagos terv közül az utóbbit, tehát a nyelvszerű kiképzést ajánlotta elfogadásra, különösen azon okból, mert a Kerepesi-út egyenes meghosszabbítása a Dunáig éppen a templom miatt mellőztetett, következőleg a templom mostani helyén véglegesnek tekintendő. Mielőtt részünkről e javaslat felett érdemileg határoztunk volna, az összes szabályozási terveket netáni észrevételek vagy kívánságok nyilvánítása végett a kereskedelemügyi minister Úr ő Nagyméltóságához mutattuk be, a ki az új hidak építésével összefüggő, külömböző hatóságok ügykörét érintő ügyek elintézésére már előzőleg vegyes bizottságot alakított, azt kívánván, hogy az illető hatóságok képviselőiket e bizottságba teljhatalommal küldjék ki. A székes főváros a saját képviselőinek a kívánt felhatalmazást, a vagyoni kérdések kivételével, meg is adta, s mikor a kereskedelemügyi minister úr ő Nagyméltósága a szabályozási terveket e vegyes bizottság elé terjesztette, a székes főváros képviselői s az egész bizottság az eskütéri híd pesti feljárójának nyelvszerű kiképzése mellett nyilatkoztak és ahhoz a kereskedelemügyi minister Úr ő Nagy méltósága is hozzájárulását jelentette ki. Ilyen előzmények után állapítottuk meg azt a tervet, melyhez a székes főváros elől idézett határozata értelmében nemcsak ' nem hajlandó
