Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
— 51 ( l A fönálló víztartók. A Kőbányán esetleg azonnal szükséges építkezés. i Kisegítő szivattyútelep Emelési magasság. Három gép. Álló cső. víztartókban van összegyűjtve. Vannak esetek, a midőn az a kérdés, hogy a víz 35, 30 vagy 25 m. nyomással érkezik-e a városba, teljesen elenyészik azon nagy előny mellett, a mi abból származik, bogy ezen vízmennyiség fölött egyáltalában rendelkezünk. A mi a már meglevő víztartóknak a most követelt nyomásmagós- ságra való fölhasználását illeti, megjegyzendő, hogy azok az éjjelenként a a kőbányai tartókba juttatott víz fölvételére szolgálhatnak, s liogv azok váltakozó üz3m mellett a késő esti és kora reggeli órákban, a midőn a csövekben a nyomásvesztesóg csekély, a víznek a városba való bocsátására is fölhasználhatók. — Evvel azt lehetne elérni, hogy a szivattyútelepnél a nyomás magasságát bizonyos időben csökkenteni lehetne, s evvel az üzem költségei is kevesbednének. Nem volna szükséges, hog/ a Kőbányán tervezett víztartók egyikét is mindjárt kezdetben fölépítsük; ez később is megtörténhetnék. — Ha azonban az ügy folytatása esetén bármily oknál fogva is hátrányosnak látszanék egy magas vizfartó építését a vá nházhid fölépítésétől tenni függővé, a gellérthegyi víztartó létesítése későbbre volna halasztható, az oda vezető főcső fektetésivel együtt, és először a kőbányai víztartó volna helyette fölépíthető, anélkül, hogy ez a költs 'gekben lényeges vá’toztatást okozna. A Kőbányán tervezett víztartók általános elrendezését, azoknak helyzetét illetőleg az átnézeti terv mutatja meg. A víztartók között a fentebb említett kis kisegítő szivattyútelep számára is van hely fenntartva. Azt a vízmennyiséget, a mely jövőben a kisegítő szivattyútelepnek •adandó erőre nézve irányadó lesz, megadja az 5. és (5. vezetékek által táplálandó területnek kizárólagosan a víztartóból ellátandó részében mutatkozó maximális fogyasztás. Ez a szakasz 357 hektnr, minélfogva a másodperczenkint szükséges maximális mennyiség 357 X 1.3 = 464 liter. Ez a mennyiség + 59m. magosra emelendő, még pedig részben a llh, részben pedig a fennálló I. és 11. tartókból. Az előbbinek közópvizállása az emelendő magosság kiszámításánál + 50 m., az utóbbiaké pedig + 38 m. magosságban veendő föl. Ennélfogva a magasság, a melyre a vizet emelni kellene, a felső tartónál 9 m-t, az alsóknál pedig 21 m-t tenne ki. Hogy ezen utóbbi magasságnak meg lehessen felelni, két, egyenkint 65 effektiv lóerejü gépre van szükség, s egy harmadikat tartalék gyanánt kellene fölállítani. A felső tartóból való emelés esetén azonban ezen gépeknek csak 27 lóerőt kellene kifejteniök, illetőleg akkor egy gép emelhetné az egész mennyiséget, s ezt erre a czélra egy tetszés szerint ki- és bekapcsolható második szivattyúval kellene ellátni. Ezek a gépek a vizet egy álló csőbe vagy egy a talaj fölött 10—12 m. magosán épült víztartóba töltenék, a melyből láttatnék el a szóban forgó szakasz. Ezek látnák el egyszersmind a tulaj dónk épeni kőbányai területet, vagyis azt a lejtőt, a mely legmagasabb pontjától, azaz + 52 m-ről lassanként a magaslat lábáig, tehát + 50 m-ig leereszkedik. Ez az egész intézkedés azonban még csak a messze jövő tárgyát képezheti, s azért az a tervezetben csak általános vonásaiban van előirányozva, mig részleteinek megállapítása későbbi idők számára van föntartva.
