Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
— 46 átmérővel bíró kiegyenlítő vezeték szállító képessége naponkint 41500 m3-ig terjed. Ennek folytán a városba vezető főcsövek szállítóképessége — a Kőbányáról jövő két 500 mm-es főcső tekintetbe vétele nélkül — 166,000 m« napi mennyiségnek felel meg. i ] i ] ( c 1 A gellérthegyi víztartóhoz vivő kiegyenlítő vezeték. A tervezett hídon keresztül menő vezeték. A fővárosi közmunkák tanácsa az 1888. évi szeptember 20-án tartott dósról fölvett jegyzőkönyv 5. pontja szerint kimondotta, „hogy a tervezendő főcsövek méreteire nézve irányadónak tekintendő, hogy azok naponkint 150,000 m3-t legyenek képesek szállítani. Tekintettel azonban arra, hogy a szükséglet i nap különféle részeiben különböző, gondoskodni kell a napszaka szerint mutatkozó szükséglet fedezéséről akár a csöveknek adandó nagyobb méretek, akár pedig a csövekben levő vizsebességnek növelése útján.“ így tehát a javasolt főcsövek még egy 1G000 m3-nyi többletet szolgáltatnának a 150,000 nT-t esetleg meghaladó szükséglet fedezésére. Ha tekinteti) 3 vesszük azt, bogy a programra a szivattyútelep kez- letleges állapotában a normális legnagyobb napitelje sitim ényt 80000 nT-rel Állapítja meg, s hogy a fent kimutatott 16G000 m3-nyi mennyiség ezen napi telj esi tménynek több mint kétszerese, az igy keletkező j biztosíték a napszakok szerint mutatkozó szükségletnek teljesen megfelel. A csőhálózat szállítóképességének további növelése azt a szivattyútelepével szemben egészen aránytalanná tenné. A csőhálózatot a gellérthegyi víztartóval összekötő két kiegyenlítő vezeték 750 mm. átmérővel van tervezve az ezen víztartó által kiszolgált szakaszban igényelt legnagyobb kiegyenlítő mennyiséghez képest. A hídon át való vezetés és a megterhelésnek jobb elosztása czéljából az ellensúlyozó vezetékek mindegyike két-kót 600 mm. átmérőjű csőre oszlik. Az átvezetés módja a XIV. 03 XV. lapokon van ábrázolva. Alapul vas- ivhid van véve három nyílással 140 m-es középső és 120 m-es szélső nyílásokkal, s igy összesen 880 m nyílt hosszúsággal. Hogy a csövek e rendezése föl legyen tűntethető, egy másutt nagyon jól bevált hídszerkezet *) van példa gyanánt ábrázolva. A csövek kovácsolt vasból vannak készítve, és a hid kereszttartóira vannak 400 mm. hosszú ingák segítségével fölakasztva, a melyek csapokkal vannak a csövek fölött az említett kereszttartókhoz erősítve, s a melyeken közvetetlenül az illesztés karimája mögött a cső tengelyében alkalmazott csapokon lógnak a csövek. Minden csodarabra egy ingapár van számítva, minélfogva a cső a hid hosszaságának irányában szabadon mozoghat és tágulhat. Az egyes csodarabok a hid mezőinek megfelelően 4 m. hosszúk. A cső fala 15 mm. vastag és bemélyitett fejű szegecsekkel van tervezve. A kitágulás közvetítésére a XV. lapon ábrázolt módon minden pilléren egy expan sió-készül ók van alkalmazva, a melynek részleteit a XIV. lap mutatja meg; ez egy szorosan a pillér falazatához erősített, két oldalt egy) A mainzi rajnahid ; tervezte Lauter W. H. főmérnök, Frankfurt a/M.
