Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
— 41 Középvizállás + 51 m., legmagasabb vízállás + 53 m, A kőbányai víztartó magassága. Abszolút magasság a gellérthegyivel egyenlően + 53 m. és -f- 51 m. A nyomásnak + 59 m-ig való emelése. A fővezetékek beosztása. A fentiek szerint tehát a víztartó közép vízállása 47 + 4=51 m., legmagasabb vízállása 2 m-rel magasabb, vagyis + 53 m., a normális alsó vízállás pedig + 49 m. magasan fekszik. A kőbányai víztartó magassági fekvését illetőleg — az itt raktározandó nagy mennyiségre való tekintettel, a mely a fölmagasitott szerkezetet kizárja — a rendelkezésre álló tál aj magassággal kell számolni. Kőbányán a talaj a most fönnálló tartó fölött még emelkedik, és pedig a város által víztartók építése czóljából megvásárolt kiterjedt területen + 51 m. magosságig, mig a kőbányai magaslatnak ezen terület északi sarkához közel észak felé fekvő csúcsa + 52.5 m. magasan fekszik. Ennélfogva lehetséges, hogy a kőbányai vízvezetéki terület legfelső határán, vagy az ezt határoló, valamivel magasabb terület egyik részének liozzávonásával. földalatti víztartók építtessenek, a melyekben a felső vízállás szintén + 53 m. magasan, vagyis 2 m-rel a talaj színe fölött feküdjék, a gellérthegyi víztartó tükrével egyenlő magasságban. A kőbányai és a gellérthegyi víztartó magasságának ezen összeegyeztetése a czélszerű egyszerűsítés kedvéért történt. A víztartónak ez a magassága azonban nem elegendő arra, hogy az építkezés jövő fejlődése esetén azon a területen, a melyet a legerősebb fogyasztás idejében ennek a tartónak táplálnia kellene, az előirt 35 m. nyomást biztosítsa, minélfogva erre a czélra további intézkedések szükségesek. A XVIII. lapon kék görbe vonalak ábrázolják azt a magasságot, a meddig ezt a területet a víztartó és annak+ 51 m. magasan fekvő közóp-vizállása el képes látni; ez a nyomás a legkedvezőtlenebbül fekvő helyen még mindig 27 m-rel emelkedik az általában + 20 m. magas terület fölé; ebből kitűnik, hogy 8 m-nyi emelés, vagyis a nyomásvonal kiinduló pontjának + 59 m-re való helyezése szükséges arra, hogy a sötétzöldre színezett területen a követelt 35 m-nyi nyomás meglegyen. • Az ekkor keletkező nyomásviszonyok az említett rajz fióklapján vörös magassági görbékkel vannak föltüntetve. Ennélfogva az van tervezve, hogy ezen 357 hektárnyi csekélyebb kiterjedésű terület számára, mihelyt ott is szükség volua a 35 m. nyomásra, a víztartóba vezetett s ott összegyűjtött vizet egy közbevetett szivattyú- telep segítségével Kőbányán + 5 9 m. magasságra tovább emeljük. A két víztartó által táplálandó területeknek ilyeténképen való megállapítása után, a fővezetékek a következőképen vannak tervezve: A 250,000 m3-nyi összes menyiségnek három — egyenkint 1000 mm-es — vagy hat — egyenkint 750 mm-es — fővezeték felel meg, a nyári fogyasztásra legczólszerűbb átlagos vizsebesség mellett. A szivattyútelepből ennélfogva két 1000 mm-es és két 750 mm-es főcső indul ki, a melyek távolabb az I—VI. római számokkal jelölt 750 mm-es főcsövekbe ágaznak szót.
