Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

XII. Közvilágitás

J13 A társaság által használt szabadalmak a főváros részére átengedendők. Ugyanez áll az engedély megvonása esetén az egész hálózatra, vagy annak egyes részeire nézve is. 23. §. A vállalkozó úgy a fővárossal, mint harmadik személyekkel szemben egyedül felelős mindazon károkért, melyek az elektromos vezetékek léte­sítése, fennállása és működése folytán előállanak. A vállalkozó lemond azon jogáról, hogy — vezetékeken vagy felsze­reléseken, a közutakon foganatosítandó munkálatok alkalmá\al előforduló balesetek vagy más okok íolytáa származó károkért a főváios ellen panaszt emelhessen. Harmadik szemé'yek irányában vállalkozó kártérítési joga magmarad, de a főváros erre nézve semminemű biztosítékot nem nyújt. 24. §. A fent elősorolt kötelezettségeknek biztosítékául tartozik a vállalkozó a szerződés aláírásakor 10,000 frtot a fővárosi központi pón .tárban kész­pénzben vagy biztositékképes érték papírokban letenni; ha a vezetéki háló­zat 10000 méternél hosszabb lenne, ezen biztosíték minden 500 méter több koszra további 1000 írttal kiegészítendő. Ez a biztosíték, a város tulajdonába megy át, mi helyest vállalkozó a 20. §. 2. és 3-dik pontját meg nem tartja. Az építési és szerkezeti anyag hazai gyártmány legyen, s a mennyi­ben más anyag szándékoltatik használtatni ez jóváhagyás végett bejelentendő. Minden a szerződésből származó bélyeg, adó, vagy nyomtatványi költ­ségek a vállalatot terhelik. E feltételek mellett a pályázókhoz a következő kérdőpontok állapít­tattak meg: 1. Mily időtartamra kívánja az engedélyt igénybe venni, illetőleg mikor válik a város területén lefektetett hálózat díjtalanul a város tulaj­donává ? 2. Mikor és mily feltételek alatt válthatók be, az összes hálózat a gyártelepekkel egyetemben ? 3. Mily maximális árakat szab a vállalat egy Carcell óráért izzó lám­pásokra, és mily árakat egy Yolta-féle ivlámpára? 4. Mily maximalis árakat szab oly mennyiségű elektromos energiáért, mely óránkint egy lóerőnek megfelel? 5. A városi közvilágításra használt lámpásoknál mily árelengedése­ket tesz? 6. Mily előnyöket biztosit nagyobb mérvű fogyasztáskor a vállalat? különösen hány száztolit enged a bruttó jövedelemből a város javára?

Next

/
Oldalképek
Tartalom