Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
X. Útépités
303 műnket, hogy azzal kapcsolatosan a királyhegy-utcza rendezését is, melynek költségei már kizárólag a fővárost illetik, egyúttal hajtassuk végre. Ez alapon az árlejtést úgy az országút, mint a Királyhegy-utczára kiirván, a beérkezett ajánlatok közül a legjutányosabbat fogadtuk el, melynek végösszege 92954 frt 35 kr. volt. A munka még 1891. augusztus hó elején vette kezdetét, s csakhamar kitűnt, hogy a körvasút érdekében nagyobbmérvű oly munkák is lesznek végrehajtandók, melyek eredetileg nem voltak előirányozva. Növeli a munkamennyiséget a csatlakozó keresztutczák torkolatának a rendezése is úgy hogy a költség előreláthatólag jóval több lesz a fent kitett összegnél; viszont azonban a m. kir. államvasutak a többlet jelentékeny részét meg fogja téríteni. A rendezés kivitele vegyes bizottság felügyelete és ellenőrzése alatt áll, melyben e tanácson kivül a főváros s az érdekelt m. kir. államvasutak igazgatósába és a budapesti közúti vaspálya-társulat is képviselve van. A fentiek kapcsán megemlítjük még, hogy a budai körútnak a Mar- githidtól a Szénatérig terjedő első szakaszát, mely az eddigi primás-utczát, török-utczát és az országutat foglalja magában, M a rgi t-kör útn ak, második szakaszát, mely a szénát értől a szent János-térig terjed, K riszt in a- körút-nak, a szent János-tórtől a Döbrentey-térig terjedő harmadik szakaszát pedig Attila-k ör útnak neveztük el, a közbeeső terek eddigi elnevezéseit továbbra is fentartván. A dunajobbparti városrész fejlődésére nézve nagy fontossága van továbbá azon uj út épitésének, mely az Attila-körútból kiindulva a várba s a királyi palotához fog vezetni. Tervét már előbbi jelentéseikben ismertettük. Most tehát csak a terv kiviteléről kivánunk röviden megemlékezni, jelezvén, hogy az út építése az alsó szakaszban, hol, a szükséges terület már kisajá- tittatott, tehát az alagutig örvendetesen haladt előre, ldőhözben a folytatáshoz szükséges kisajátításokat is eszközöltük, úgy hogy, az építkezés 1892-ben erélyesen folytattatván, 1893-ban az út teljesen készen fog állani. Kisebb-nagyobb útépítési munkákat eszközölt a főváros az általunk jóváhagyott tervek alapján: a dunajobbparti városrészben: Holló-út, Máiyáskirály-úton, Márton- hegyiutón, Gellérthegyi-utón, normafa-uton, külső rókushegyi utón, ürömi-utón, bécsi-uton, fehérvári-uton, filatori védgáton, lstenliegyi-uton, Loránt-uton, győri- utón, németvölgyi főúton, testvérhegyi dülő-uton, aranyhegyi utón és óra utón; a balparti városrészben: külső váczi-uton, csömör-uton, külső Kere- pesi-uton, Köztemető-, üllői-, soroksári-utou, Erzsébetkirályné-uton, Stefánia- uton, István-uton, czeglédi-uton és a Kőbányai utón. 39*
