Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

X. Útépités

— 301 — budai körútnak a nevezett utczákon keresztül vezető folytatását a tényleges viszonyok kónyszeritő hatása alatt 10 ölben állapítottuk meg. Úgy hisszük egyébiránt, hogy miután a város déli oldaláról a teherforgalom már nem a déli vaspályához, hanem egyenesen a Kelenföldi állomásra veendő útját 10 öl meg is fog felelni, annyival inkább, mert a teherforgalom közvetítésére a párhuzamos árok utcza is rendelkezésre áll. Másik főfontosságú szempont volt a tervezésnél a közúti vaspályának czélszerű elrendezése, melynek legnagyobb nehézségét a Szent-János utcza és az Attila-utcza közt fennforgó tetemes fekszin — külömbség okozta. E miatt a két utcza közt elterülő Szent-János-téren csak az a vágány mutat­kozott megnyugvással tervezhetőnek, melyen a kocsik lefelé, vagyis Méli irányban fognak közlekedni. A másik vágányon már előfogat alkalmazása válnék szükségessé, vagy külömben az Attila utczát nagy mérvben fel kel­lene tölteni, mi által az ottani házak, köztük a tornaegylet uj épülete is jelentékenyen elöntetnék. Hogy tehát az előfogat alkalmazása s az Attila utcza feltöltése is elkerültessék, a déli vaspálya felé közlekedő kocsik vá­gányának más irányt kellett keresnünk. Miután pedig a lehetséges irányok közül az alagút utczát, részint mert még szintén meredek, részint mert külömben is nagy forgalmat közvetit, el kellett ejtenünk, ennek követ­keztében abban állapodtunk meg, hogy a kérdéses vágány a Szent-János-ut- czán, innen pedig az árok-utezába vezettessék és az iv-útczán jusson ki az Attila-utczában haladó másik vágányhoz. Ebben találja magyarázatát, hogy az árok-utczát a Szent János-tértől az iv-utczáig a keleti oldalon 8 ölre, az iv-utczát pedig az árok-utcza és Attila-utcza közti részében a déli oldalon 10 ölre kiszélesíteni tervezzük. Szabályozás van még tervezve a Szent-János-térnél, mely a déli határvonal lejebb tolásával 40 ölre szélesittetik ki; kiigazítást nyer továbbá a szarvas-tér éjszaki oldalán levő két saroktelek, melyekhez csekély terje- dék jön, ha ismét beépítés alá kerülnek. Végre fontos alkatrészét képezi a szóban álló szabályozásnak a palota-utcza szarvas-tér és egyháztér közti alsó szakaszának kiszélesítése 10 ölre, mi mellett kissé a kath. templomelőtti tér is nagyobb itva lesz, a déli határvonal eltolásával. A budai körút Krisztina-tér és egyház-tér közti szakaszának hossz­szelvényét tehát a fennebbiek értelmében terveztük; egyszersmind pedig megállapítottuk a fekszinek elrendezésére vonatkozó tervet és az út kereszt­szelvényét is ez utóbbit akként, hogy két oldalt, a házak mentén egyen­ként 3-50 mtres járdák legyenek, a többi pedig kocsiútnak maradjon. A mi a tervezetből már legközelebb kiviendő lesz, ez a követ­kezőkből áll: 1. a szarvas-tér leásása J4‘79 mtrről 12'50 mtrre, melylyel kapcso­latosan a felső palota-útcza megszűnik; de a térrel lépcsőzetes összekötte­tésben marad, hogy gyalog a Lógodi-utczába lehessen jutni; a palota-utczá- nak feljebb fekvő szakasza a kir. kert alkatrészévé válik ; 2. a palota-utcza a szarvas-tértől dél felé terjedő alsó szakaszának kiszélesítése; 3. az iv-utcza kiszélesítése; 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom