Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
V. A kir. Curia elhelyezése
271 régi rozzant épületek eltávolíttatván, ezek keljébe a szabályozási vonalak szerint ngy az egyik, mint a másik telektömbön egy-egy díszes középület emeltessék. Úgy véljük, hogy a fővárosban legközelebb kivitelre kerülő középületeknél egyszersmind e követelménnyel is mulhatlanul számolni kell. 8 miután a kir. Curia elhelyezésének kérdése tudomásunk szerint még ez évben napirendre kerül, — a mi mór valóban égető szükséget, képez, mert az ország legfőbb bíróságának mai elhelyezése a legszerényebb igényeknek sem felel meg, — az 1870. évi X. t.-cz. 1J. §-ának a) pontjából folyó hivatásunknál lógva tisztelettel javaslatba hozni bátorkodunk, a mit a közvélemény már régebben hangoztat, hogy a kir. Curia a budai várba s nevezetesen azon négy oldalról szabadon állandó telektömbre építtessék, mely az uj feljáró lit várbeli torkolata és József főherczeg 0 Fensége palotája között terül el, s melyet a •/. alatt mellékelt vázlat tüntet tel. E telektömb mintegy 1000 □ ölet foglal magában, s nemcsak terjedelménél, alakjánál s fekvésénél fogva, de azért is kiválóan alkalmas, mert bizonyos, hogy a kir. Curia, mint az ország legfőbb bírósága nem találhatna méltóbb elhelyezést, mint a király lakának közelében, kinek i'elsóges nevében gyakorolja az egész ország felett az osztó és büntető igazságot. Tekintve, hogy a végrehajtó hatalom legfőbb polgári és katonai orgánumai: a miniszterelnökség, honvédelmi minisztérium, s a honvéd-főparancsnokság máris a királyi palota közvetlen közelében vannak elhelyezve, e valóban méltó szomszédság teljessége érd- kében ki ne látná kívánatosnak, hogy a legíőbbb bírói hatóság is ott székeljen ! Azt hisszük, hathatós támasza lesz fentebbi javaslatunknak az a szempont is, mely a íőváros egyenletes fejlődését 1eszi kívánatossá. — Egyike a legnehezebb feladatoknak, melyeket az 1870. évi X. t. ez. e tanács elé tűzött, s minden kiegyenlítő törekvésünk daczára, sajnos tény, hogy mig a főváros balparti részei, mint az ipar- és kereskedelem székhelyei, örvendetesen emelkednek és fejlődnek, addig a jobbparti részek messze elmaradnak. Legfőbb oka ennek az, hogy a főváros budai része terep- viszonyai miatt nem alkalmas az ipar- és kereskedelem megtelepülésére s ezért nélkülözni kénytelen azokat az előnyöket is, melyek e leghathatósabb fejlesztési tényezőkből számaznak. A város rendezésében csak az lehet ennélfogva a helyes elv, hogy mindazon hatóságok és intézetek, mindazon középületek, melyek az ipar- és kereskedés s az ezekből származó igények körén kivül esnek, lehetőleg, azon közhatóságok pedig, melyeknél a nagy közönséggel való közvetlen érintkezés szüksége nem forog fenn, mindenesetre a jobbparti részeken találják elhelyezésüket, mert csak igy lehet a két városrész között mutatkozó kirívó ellentétet némikép enyhiteni. A kir. Curia elhelyezésénél részünkről annál nagyobb nyomatékot kell ezen elvre helyeznünk, minthogy a gyengébb jobbparti városrész a pesti oldallal egyenletes fejlődésének érdekeire egyfelől a természet mórt ki nem heverhető súlyos csapást; másfelől szerfelett bónitólag hatottak ezekre az érdekekre a m. kormány amaz intézkedései, melyeknél fogva hatóságok és közintózetek onnan el lettek helyezve. Ennek okát és czólját nem vizsgálhatjuk; de eredményét sajnosán constatálhaljuk abban, hogy különösen a 35*
