Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
II. Szabályozás
— 257 — ujből felvette az Óhegy egész területét, nevezetesen Kőbányának azon részét, mely a belső jászberónyi-út, maglódi-út, óhegyi-út, gyömrői-út és az alsó vaspálya-utcza által van határolva. A felvételnél gondos figyelemmel volt a mérnöki hivatal a legkisebb gödröcskére is és ez az eljárása annál nagyobb dicséretet érdemel, mert a szabályozási terv reviziója csak ilyen tüzetes felvétel alapján volt sikeresen eszközölhető. Az nj szabályozási terv kidolgozásánál két elv lebegett szem előtt. Az egyik az, hogy az uj utczák az aláaknázott s a gödrös terület lehető kikerülésével olyan irányban vezettessenek, hol a legkisebb akadályok gördülnek a kivitel elé. A másik elv az volt, hogy a mostani mezei utak az uj utczavonalakba a lehetőségig felvétessenek. Az igy készült, a középitési bizottmány által a helyszíni bejárás segélyével átvizsgált s itt-ott módosított szabályozási tervet a feladat igen sikerült megoldásának találtuk s a''ért ahoz teljes megnyugvással s örömmel járultunk, a következő kiegészítés, illetve módo-itásokkal: 1. Kívántuk, hogy a belső jászberónyi-út a fehér-úti aluljáró előtt térszerű kiszélesítést nyerjen. Ez a pont ugyanis forgalmi góczpontot képez, melyen összefolyik a jászberónyi-út jobbra-balra levő két szakasza, ide torkol a fehér-úti alúljáró; itt van a m. államvasút teherpályaudvara; ezen vonul át a vasút melletti párhuzamos út forgalma; végre ügyelni kell a köztemetői vasútra, mely a kívánt térszerű kiszélesítés nélkül e forgalmi csomóponton olyan helyzetet teremtene, hogy a vasútól jobbra-balra alig egy-egy kocsinak megfelelő hely maradna. 2. Az < >hegy gerinezón egész hosszában elvonuló utcza-vonalat, mely a harmat-utezára terveztetett áthelyeztetni, fentartani kívántuk. Az ugyanis főközlekedési eret van hivatva képezni, mely sok mellék- és kereszt-utezát vesz fel magába. De mint főközlekedési ér, czéljának csak úgy felelhet meg, ha rajta a forgalom sehol sem akad meg, ha a forgalmat közvetlenül átadhatja, eljuttathatja azokra a közlekedési vonalakra, melyeket a forgalom természetszerűleg elérni igyekszik. Ezért kellet ragaszkodnunk ahoz, hogy a kérdéses fő-uteza ne a jászberónyi-utba, mint a főváros tervezte, hanem a fehér-úti aluljáró előtt képzendő térre, mint forgalmi góczpontra torkoljon. Hogy igy a telkeket ferde szög alatt fogja metszeni, ezt nagy bajnak nem tekinthettük, mert sem a czólszerű felosztás, sem a czólszerű építkezés nem válik lehetetlenné. 3. A Kőbányán létesítendő második teret a kápolna-útra kívántuk helyezni, úgy a mint ezt a mérnöki hivatal kezdetben tervezte. A középitési. bizottság által kiszemelt hely nem lett volna megfelelő; mert egó-zen félre esik, mögötte nagy téglagyár s a vasút van, melyek a környék városszérű kifejlődése elé le nem győzhető akadályokat görditnek. Igaz, hogy az utóbbi hely olcsóbb volna; de századokra szóló szabályozásnál nem tarthattuk helyesnek kicsinyes pénzügyi okoknál fogva feláldozni a jót a rossznak. A mai kőbánya természetben két részre van osztva; egyik a meglevő bányatér vidékét, másik a kápolna-út vidékét képezi A szabályozási tervben tehát ez utóbbi vidék számára is kell térről gondoskodni, annyival inkább, mert a bányatéri piacz előbb-utóbb elégtelen lesz s erre az eshetőségre a kápolnaúti tér igeu czólszerűen lesz a második piacz czóljaira is felhasználható,
