Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

I. Vizmű

241

cm. vastag növényrészekkel kevert iszap-réteg gyűlt össze; a Ili sz. medenczébe csak természetesen szűrt vizet hajtanak a gépek és benne csak egy-két czentiméternyi. hig iszap maradt a viz lecsapold a után. Az idén már az I. sz. medenczében is szűrt viz van, tehát erre nézve is jelentékenyen javult a helyzet.

Általánosságban a csőhálózat öblitéso stb. iránti intézkedések ldelé- gitőknek mondhatók; szükséges azonban, hogy az alkalmazott közegek teljesítsék kötelességüket, azért a kezelésben a legszigorúbb ellenőrzés múlhatatlanul szükséges, n diogv bármi okból a közönség érdekei esetleg megsértessenek. Különösen szükséges az ellenőrzés azokra a csapokra nézve, melyek a szüretien vizet szállító csöveket a szűrt vizet tartalmazó hálózattal kötik össze, nehogy szüretien viz szükség n lkül a tisztít vízvezetékbe bocsáttassák.

Erre nézve a bizottság azt javasolja, hogy minden egyes esetben a főmórnök-középitési igazgató engedélye előzetesen kikéressék, balesetek pedig neki rögtön bejelentessenek.

Az itt röviden vázolt jelentések alapján alulirt vegyes bizottság megádapitottnak jelenti ki azt, hogy:

a déli végpontján — a Duna 0 pontja alatt 4.30 méter mélységben fekvő áttört falu gyüjtőcső legnagyobb átmérője 81 cm., a legkisebb pedig az északi végen 37*4 cm.;

a gyüjtőcső mai hosszasága 1 195.00 méter;

ez a gyüjtőcső 1S89. deczemberben kereken 23700 m\ 1890 februárius- ban kereken 22000 m3 szűrt vizet adott, a Dunának körülbelül -f 1.0 m. magas vízállásakor; az 1878-iki 300 öl hosszú vízszintes kútra + 41 = 1*26 m. vízállással 600000 köbláb (19000 in3) viz helyeztetett kilátásba, ebből az 1884-ben foganatosított vizsgálatkor 17000 m3 ny ere tett; az 1887. 470 m. gyüjtőcsőtől a tervezők 5—6 ezer köbméter vizet vártak; az egész gyüjtőcső tehát átallában megadja a várhatónak jelzett vizmennyiséget t. i. 24000 köbmétert 24 óra alatt;

a budai vizműből a Margithidon lefektetett csöveken át kerekszámban 6000 köbméter viz jut a pesti csőhálózatba és nem a tervezett 10000 m3;

a pesti telep gépházában levő gépek vizszolgáltató képessége 24 óránkint körülbelül 60000 m3;

a közönségnek nyújtott természetesen szűrt viz minősége közegészségi szempontból kielégítő;

legtöbb szűrtviz fogyott 1888. augusztus hóban, a budai viz nélkül 42000 m3,(1889. julius 13-án 55000 in3 szintén a budai vizen kivül;)

a pesti oldal vizfogvasztása az 1879-iki 7,000.000 köbméterről 1888-ban

21.000,000 m3-re emelkedett (beletudván ebbe a pesti oldalon termelt szűrt vizet; a budai oldalról került állandóan 10000 m3-nek jelzett szűrt vizet és a szüretien vizet is.)

a balparton befolyt vizdijak összege 1888-ban 624000 frt, a jobbparton pedig 161000 frt, mindkét telep üzemi kiadásai pedig ugyancsak 1888-ban