Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

I. Vizmű

— 239

b) a jobbparton (a kültelekkel együtt)

ház, lakó helyiség, closet, pissoir, fürdő szoba, üzlet, gyári üzlet, szökő kút, kert,

1883- ban 3956 57.528 690 80 50 330 8 6 174,181 m2

1884- ben 4281 67,801 2066 227 337 549 21 22 332,071 m2

A pesti vízmű bevétele tehát 10 óv alatt megkétszereződött, azaz több mint 100°:,■-kai növekedett; a budainak a jövedelme pedig közel 42°/0-kal volt nagyobb lS8S-ban mint 1883-ban; a vízzel ellátott lakó- helyiségek a pesti oldalon szintén közel 100°/o-kal szaporodtak, a budai oldalon pedig 18°0-kal; rendkívüli módon (300—400%-kal) szaporodtak azonban az egész városban a closettek, sőt a fürdő szobák 600°/o-kal.

A két vízmű üzemi kiadásai együtt az utolsó 5 évben 40o/o-kal növekedtek.

A fővárosi vízvezeték beruházásának összes költségei ezek:

a) A pesti oldal vízvezetékére kiadott 1868-tól 1889 végéig.............................. 5.51 1,364 frt 32 kr.

ebből azonban kiveendők a nagy

vízmű előmunkálataira fordított 6.

és 22. tétel együtt

......................... 43,465 frt 52 kr.

va

lamint a megtérítések is (mert ezekből csak elenyésző kis rósz esik a budai oldalra) levonandók . . . 687,933 frt 47 kr.

731.398 frt 99 kr. 731,398 frt 99 kr. Tényleges költség 4.779,965 frt 33 kr. Megjegyzendő, hogy ebben az összegben a homok szűrő-telep létesítésére 1889-ben 355,784 frt 24 kr. is bennfoglaltatik.

b) A budai oldal vízvezetékére kiadott 1889.

végéig................................................................................ 2.352,575 frt 99 kr.

A régi budai vízmű becsórtéke (80,000 frt) itt nem vehető tekintetbe.

Az egész főváros vízvezetékének létesítése

tehát 1889. óv végéig....................................................... 7.132,541 frt 32 kr.

(1888. végéig 6.650,764 frt 58 kr.-ba, került.

H) A csőhálózat kezelését megvizsgált albizottság jelentése.

Az albizottság mindenek előtt részletesen ismerteti a pesti csőhálózatot, a fő- és a mellék-csövek nagyságát és fekvését, a melyek most:

<i) az úgynevezett városi vezetékben természetes úton szűrt vizet;

b) az úgynevezett g y ári vezetékben ezelőtt kevert, vagy is szűrt és a szükséghez képest szüretien duna vizet is, 1889. évi november hó óta pedig a mesterséges homok szűrők vizét;

c) a kültelki vezetékben egyenesen a Dunából szivattyúzott szüretien vizet, és

(1) budai szűrt vizet, — legnagyobb részt pedig a külvárosok közkútjaiba szolgáltat a fogyasztó közönségnek.

31*