Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

I. Vizmű

- - 235 —

mert nagy részük inár a rothadás végtermékeivé váltak. A budai szűrt víz gazdagabb a rothadás termékeiben, mint a dunaviz, szintén a belejutó trágyaló miatt. Mindkét szűrt vizben a cblór állandóan szaporodik, a bakterium-ólet pedig szabálytalanul ingadozik : ezeknél fogva a „természetes szűrés“ a mai egészségtani követ-déseknek nem felel meg, hanem csakis a nagy mélységből eredő forrásvizek.

Az 1887. évi jelentés szerint a pesti szűrt viz az év elején concentráltabb volt, mint az óv végén; a szilárd részek mennyisége 300-ról lement 220-ra (30-ról 22-re s. r.), a chlór 1 *6-ról 0‘95-re, a salétromsav 1‘5-ről 095-re csak a szerves anyag változott ellenkező irányban, az oxidá- lásra szükséges oxigén ugyanis a februáriusi 0*81 miligrammról deczemberben 1*63 milligrammra szaporodott. E szerint az időközben meghosszabbított gyűjtő cső aránytalanul több, de a szerves anyagtól nem oly tökéletesen megfosztott dunavizet szolgáltat, mint a régi. Néha a szűrt viznek majdnem ugyanaz az összetétele volt, mint a dunavizó, sőt nem is egészen iszapmentes. Máskor ismét nagyfokú beszüremkedósek voltak észlelhetők; pl. decz. 9-ón a chlór 0*95 s. r. — 10-ón 1*52 és 11-ón 9'2 volt.

A budai szűrt viz még mindig olyan összetételeket mutat, mint a Duna vize; soha sem zavaros, és ritka esetek kivételével a szerves anyag mennyisége a legkisebb; beszüremkedóstől azonban nem mentes, mert chlór és salotromsav tartalma nagyobb, mint a dunavizó.

1887. évben a budai szűrőréteg jobban működött, mint a pesti, vagyis a budai viz kisebb mértékben van alávetve a beszenynyezésnek, mint a pesti vizmű.

Az 1 88 8. évről szerkesztett jelentés szerint a Duna sokhal piszkosabb s oldott szerves anyagokban is gazdagabb volt, mint 1SS7- ben; különben pedig chemiai ö'Szetótele úgyanolvan volt, mint az előző évben.

A pesti szűrt viz október hóig olyan összetételű volt, mint 1887- ben; az óv utolsó 3 hónapjában azonban a szerves anyagok kivételével — a többi alkotó rósz annyira szaporodott, hogy az óv végén a viz már olyan volt, mint 1887. óv elején, a gyűjtőé ő meghosszabbitása előtt, — a szűrőrétegnek tehát 1V2 óv alatt be kellett iszaposodni, azaz a dunaviz az óv végen nem szűrődhetett be oly mennyiségben, mint azelőtt. E közben az az egyes alkotó részek is sűrű feltűnő fiuctuatiokban jelentkeztek; a salétromsav és az amoniak a vizben rendesen előfordul.

A budai szűrt v i z b -szenyeződóse csak úgy jelentkezett mint 1887- ben; azonfelül összes alkotórészei, főkópen a hx anyagok, a chlór és a salétromsav ugyan oly mértékben fölszaporodtak, mint a pestiben, azért alig szenved kétséget, hogy már a budai vizmű szűrőrétege is eldugul, ha csak valami ismeretlen tényezők nem működnek. Azonkívül a szenynyes talajvizek beszűrődóse is többször ószleltetett részint a chlórnak, részint a salótromossavnak időnkinti szaporodásából illetve föllépéséből. Ammoniak nem igen mutatkozott.