Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
— 232 — tervezett tóglafalú szűralag helyett áttört falú öntött vas csöveket az 1. pontban idézett átmérőkkel javasolt oly módon lefektetni, hogy a cső alsó érintője — 4*8 m. mélyre essék. Erre alulírott vegyes bizottság csak azt jegyzi meg, hogy az igazgató idézett munka-programmját az iratok tanúsága szerint a főv. közópitósi bizottság részletesen nem tárgyalta, hanem csak tudomásul vette az építkezéssel jáió összes felelősséget a vízvezetéki igazgatóra hárítván; a későbbi tárgyalások alapján keletkezett 1878. évi február 21-iki 1 171878 közgy. sz. határozat azonban újra az 1870. 804 közgy. sz. határozattal elfogadott eredeti tervet és költségvetést említi és ennek alapján engedélyezi a munka végrehajtását. Megjegyzi még alul irt vegyes bizottság, hogy a vízvezetéki igazgató 104 878. számú javaslatában a 84 cm. átmerős gyűjtő cső tengelyéül —4*21 m. és alsó érintőjéül —4*8 m. magasság szerepel, az ugyanezen javaslathoz csatolt tervben pedig a 84 cm.-es cső tengelyére —4*38 m. van jegyezve. B) Dr. Liebermann Leo jelentése. Liebermann dr. 1889. márczius 30-tól május 24-ig minden héten vett vizet úgy a Dunából, mint a két szűrő-telepből és a kőbányai medenczékből, aránylag magas (a Duna 0 pontja fölöit 3*18—4*35 m.) vízállással és vizsgálataiból az tűnik ki, hogy mindkét szűrt viz elég jó ivó- viz, — de állandóság szempontjából nem felelnek meg a hygienia követelményeinek, ép úgy nem, mint a dunaviz sem. A jobbparti dunaviz sokkal (körülbelül 3-szor) kevésbé iszapos, mint a balparti, de az előbbi bakteriológiai tekintetben emennél rosszabb, a mi a (természetes) szűrőréteg nem tökéletes működéséről tanúskodik :—a pesti oldal szűrt vize valamivel kevesebb szerves anyagot tartalmaz, mint a budai, bár a pesti oldalon levő szüretien viz szerves anyagokban gazdagabb, de ezektől nagyobb mértékben tisztul meg, mint a budai; az iszaptartalom azonban a szűrt viz minőségére hátrányos befolyást nem gyakorol, — valamint nem gyakorol észrevehető befolyást a duna viz minőségére a változó vizállás sem. Általában a szűrt vizben bár kevesebb a suspendált anyag, mint a szüretienben, de chemiailag szilárd alkotórészekben gazdagabb a szűrt viz. A szűrt viz a kőbányai reservoirban a vizsgálatok folyamán föltűnő és szabályos változásokat nem szenvedt. A szüretien duna viz nem alkalmas élvezeti czélokra sem a bal-, sem a jobbparton. G) Dr. Wartha Vincze jelentése. A vizben levő szerves anyagokat minőlegesen és mennyilegesen csak közvetve t. i. bomlási terményeiből vagy azoknak elégetésére szükséges oxigén mennyiségéből visszafelé következtetve szoktuk meghatározni, sőt a szerves anyagok közül csak az egészségre káros anyagok megállapítása sem nyert még kielégítő megoldást; a körülmények közt a helyes álláspont az,
