Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
— 231 1). és E. gép 22,000 köbmétert F. „ 22,500 tehát az összes gépek vízszállító képessége együttvéve 81,000 m\ Ezt a mennyiséget, ha valamennyi gép egyszerre és akadálytalanul dolgozhatók, tényleg szállíthatja is, sőt minthogy a számításkor csak a közép fordulatszámok vétettek alapul, a gépek esetleg ennél több vi/.et is szállíthatnának. Tekintettel azonban arra, hogy az üzem biztossága szempontjából a géperő teljes kihasználására számítani nem szabad; továbbá, hogy éppen ebből az okból a gépek egyikét vagy másikát — előre nem látható rendkívüli esetekre — tartalékul kell tekinteni; végre minthogy egyes gépek már huzamosabb idő óta dolgoznak, bár tökéletesen jókarban vannak: mindezek figyelembe vételével a bizottság — az üzem folytonosságát föltételezve — a balparti vizmű-telep vízszolgáltató képességét 24 óránkint c:ak körülbelül 60.000 köbméterre becsüli. Végre az albizottság a vizmű-telep mai állapotára vonatkozólag a természetesen szűrt viz szolgáltatásának fő alkotó részét, a vízszintes kút hosszát állapította meg a következőkben: 1. 1876-ban, 864 közgy. sz. a. terveztetett 300 öl hosszú 51 l*5§m. átmórős „szűralag“ a Dana 0 pontja alatt lö1 ( 5*0 m.) mélységben: e tervezet végrehajtásában 1877 8-ban épült, az országház építése miatt azóta lebontott IV. sz. kúttól a Margithidig 570*0 m. (300 öl) hosszú, déli végén 84 cm., északi végén 37*4 cm., belső átmérős, áttört falú öntöttvas gyűjtő- cső, melynek déli vége — 4*30 m., északi vége — 3-86 m. mélyen fekszik a Duna 0 pontja alatt; a gyűjtő cső tehát nem téglából, hanem vasból, 74 illetve 120 cm.-rel kisebb átmérővel és közel egy méterrel magasabban építtetett, mint eredetileg terveztetett és a cső sem vízszintes. 2. 1886-ban az országház építése következtében lebontott Lindley- féle berendezés pótlásául készült 155*36 m. 45 cm. nyílású gyűjtő cső, melyet a Margitliid alá eső területen a régi 570*0 m. hosszú csővel 40.0 m. hosszú tömör falú cső köt össze, ez utóbbi tehát gyűjtő cső gyanánt nem szerepel. Megjegyzendő, hogy ekkor csak is a kutak bontattak le, a gyűjtő cső hosszasága azonban nem változott. 3. 1887-ben a Margithidtól északra a gyűjtő cső újabb 470*0 méterrel meghosszabbittatott, déli végén 55 cm., és északi végén 37*4 cm. átmérős lyukas vascsövekkel. Ezek szerint a vízszintes kút mai hosszasága ez: 1. a Margithidtól délre (1878) 570*0 m. 2. a „ északra (1886) 155.36 „ 3. a „ „ (1887/8) 470*00 „ Összesen 1 195*36 m. azaz kerek'zámban 1200 méter. Az itt 1. pontban az eredetileg tervezett és tényleg elhelyezett gyűjtő cső közt mutatkozó külömbségre a vízvezetéki igazgató 1891.január 1.-én 4667 890. sz. alatt kelt I. ahitt idefogott jelentésében azt a fölvilágo- sitást adja, hogy a főváros tanácsa 1878. évi 620 1. tanácsi számú határozatával elfogadta az általa 104 1878. vizv. sz. alatt az építés végrehajtása iránt február 8-án bemutatott programmof, mely szerint az eredetileg 30*
