Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
199 Ha pedig a medencze ..................(Táborhegy. A forditó!) jönne, a sz ivattyúknak kevesebb dolguk volna, miután a súrlódás a csövekben a kisebb hosszúság következtében szintén kisebb volna. A két pont közül az utóbbit...............(Táborhegy. A fordító) ajánlanám , mert a nyomás a csövekben még mindég 4*8 légkör volna, még akkor is, ha naponként 150000 köbméter szállíttatnék. A medencze részben beleépittetik a dombba és két részre oszlik, mindenik bevezető és elvezető csővel, úgy, hogy azok külön-külön használhatók, ha az egyik tisztítás vagy javitás alatt áll. A medencze mélysége, 8 mtr. A medencze beton feneke alatt a talaj általában víztelenítés alá jön, annak a megakadályozása végett, hogy alatta talaj vizek gyűljenek össze, melyek a medencze fenekét megrepeszthetnék, ha“az üresen vagy majdnem üresen áll. A medencze és a mostani csőhálózat között az összeköttetés 2 egyenként 1 méter átmérőjű cső segélyével eszközöltetik. Tekintve, hogy a nyomcsövek a vámháznál építendő hídon vezetendők át, a part széleken azokat expansios szekrénynyel kell ellátni. A hidra jövő főcsövek, számszerint három, egyenként S0 ctm. átmérővel, kovácsolt vasból készítendők. Ezek a csövek vasbádog tokba jönnek, úgy, hogy a cső és tok között 20cmtr ür maradjon, mely ro-sz hővezető anyaggal (pl. Salak gyapjúval Schlackenwolle) vagy kavicsszivóval (Kieselguhr) töltendő ki. Ezen az összeköttetésen kívül azt ajánlanám még, hogy a Margit- hidra a mostani 80 cmtr cső helyett két egyenlő nagyságú cső fektettessók. Ez utóbbiak segédkeznének a városi csőhálózatban levő nyomást kiegyenlíteni és biztosítanák a csövekben a vizkeringését. A nyom- és elosztó csövek között összeköttetésről hasonlókép gondoskodva van, hogy szükség esetében a gépek közvetlenül az elosztó csövekbe szivattyúzhassanak. A pályázat programmjának Vili. szakaszában mondatik: „a meglevő csőhálózat főcsövei akként egészitendők ki. hogy azok napi 150000 köbméter vízszállítására alkalmasak legyenek.“ A fővárosi közmunkák tanácsa 1888 szeptember 20-dikáról kelt jegyzőkönyvi kivonatából mindamellett azt látom, hogy a programúi fennebbi kijelentése nem vonatkozik a főcsövek meglevő vonalaira, hanem azoknak csupán netalán szükséges meghosszabbítására, hogy ez által azok a szivattyú- állomással és medenczékkel összeköttetésbe jussanak. Én azonban semmi esetre sem vagyok abban a helyzetben, hogy a meglevő csőhálózat kibővítésére költségelőirányzatot készíthessek, mert e csövek hossza és nagyságára nézve adatok nem állanak rendelkezésemre. A mostani medencze teljesen hasznavehet etlen lesz, mihelyt az uj művek elkészülnek, minthogy amaz nagyon alacsonyra van helyezve. Fel lehetne mindazonáltal azt használni helyi medenczéül a környék vízellátására, mely esetben az kiegyenlítő szeleppel (aquilibrium ventil) láttathatnék el; ez utóbbi önműködőleg záródik, mihelyt a medencze megtelt és kinyílik, mihelyt ez kiüresedni kezd. Végül bátorkodom megjegyezni, hogy lehetőleg arra törekedtem, hogy a mennyire a 26*
