Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
195 — zése volna a Dimaág magasfekvósü jobbpartján, ott hol a 1018. sz. három- szögellósi pont áll. Mindazonáltal arra jöttem rá, hogy ezen terület és az ó-budai sziget területének ára között 200.000 frtnyi jelentékeny külömbség volna, mig az építkezés többlet költsége a szigeten sokkal kevesebb lenne. Ennélfogva arra a következtetésre jutottam, hogy a mű összes költsége akkor lesz a legkevesebb, ha az a szigeten talál elhelyezést. Miután naponként 80.000 köbméter ‘vizet kell szűrni, ehhez 40000 m2 szűrőfelület szükséges, ha a némileg szokatlan szűrési sebes.-ég négyszögméterenként és 24 óránként 2 köbméter megtartatnék. Ez azonban csak a tényleg működésben levő felület, melyhez még 20°/o-ot kell adni, tekintettel a tisztításra és egyéb eshetőségre. Az összes szűrőfelület tehát 48.000 O mtr volna. A mellékelt tervekben 48.521 □ mtr szűrő felül étről van gondoskodva; ez 20 szűrőágyra van beosztva, melyek mindenike 2426 □ mtr. De nekem az a nézetem, hogy a Duna vize valamivel nagyobb sebesség mellett is hatályosan szűrhető, mert az meglehetősen alacsony százalékban tartalmaz szerves anyagokat. A rendes homokszürőnek a hatása mechanikai és vegyi; éppen az utóbbi az, melynek időre van szüksége, hogy a szerves anyagokat oly tökéletesen élegitse, amint csak lehetséges. A függő tisztátalanságoknak mechanikai visszatartása épp oly jól mehetne végbe, ha a szűrési sebesség 3 köbméter volna négyszögméterenként. Tekintve, hogy 1894-re a napi mennyiség csak 61.000 köbméterre van számitva, azt ajánlanám, hogy egyelőre csak 16 szűrő rendeztessók be. Hiszem, a tapa-ztalat kimutatná, hogy ez a szűrőiéiül let teljesen elegendő volna a nagyobb 80.000 köbméternyi vízmennyiség termelésére. Az összes szűrők be vannak boltozva, hogy a téli hideg és a nyári hőség ellen védve legyenek. Elrendezésüket illetőleg azok két, kettős sort képeznek; a kettős sorokat fedett folyosó választja el egymástól. Az odavezető cső és az elvezető cső e folyosóban van elhelyezve, melynek felső része egyszersmind összekötő folyosó gyanánt szolgálna arra, hogy az egyes szűrőágyakhoz lehessen jutni. A kérdéses födött folyosó kiterjedésében elég nagy arra, hogy idővel a főcsöveket is befogadhassa, ha a vízmű egész 250.000 köbméter szállítási képességre bővíttetnék ki. A szűrők építése a szigetterület talajszinére van tervezve, mely körülbelül + 5 mtrren fekszik. Hogy a szűrőágyak árvíz idejében a viz benyomulása ellen védve legyenek, valamennyi ágyat egy 40—50 emtr vastagságú agyagveredék (Lehmschlag) védi, melyre az 50 cmtrnyi betonréteg fektetve van. Az agyagveredék az oldalfalakon kívül + 9 mtr fekszinig hasonlókép berakandó. Esetleg olcsóbb és egyszerűbb volna a szűrőágyakat az alvizek benyomulása ellen olyképen védelmezni, ha köröskörül egy sűrű agvagvere- dékkel kitöltött árkot húznánk, melynek elszigetelő rétege egész a kék
