Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
158 A cső el- síilyesztése. cső részlet, mely 6 m-re (vagyis 4- 3-tól—3-ig) hajlik át, 200 m. sugár mellett 102 m. Ívhosszal bir. Miután a budai parton az első csövek összeszegecseltettek és tömit- tettek, a vizen kivüli árok kiásása és kiduczolása után a kikotrás kezdetét veheti. Ezen csőárok felett tutajokon lassanként a folyamba betolt 11 csőhossz szegecselés által összeállittatik és a part felöli vége a kellő mélységre sü- lyesztetik, úgy hogy a cső másik vége a viz felett marad. A folyó felé eső vége azután annyira sülyesztetik, hogy a felfelé álló kar 200 m. sugárnak megfelelően görbítve és annak érintője szerint a vizből kiállva a tutajon megerősittetik. hogy egy uj cső rászegecselhető legyen. A tutaj a vezetéknek előzetes meghosszabbítása után mindig 10 m-re lassanként a folyamba beljebb és beljebb tolatik, úgy hogy a cső maga mindinkább nagyobb hosszban fekszik a folyam medrében előállított cső árokban. A parton levő rósz a munka haladásához képest ismét kavicscsal töltetik be. Azon helyhez közeledve, a hol a betonozás veszi kezdetét, a kotrás eszközlése után a csővezeték talpmagasságáig a teknő betonoztatik alsó lerakása után pedig a túlsó oldalról a betonozás befejeztetik, végül aztán az árok betöltése foganatosítandó. Maga a cső a vizen úsznék, és azért azt oly mértékben, a mint a cső sülyesztóse halad, vízzel kell megtölteni. Minden csőrészlet szögecselóse és tömítése a vizen kívül, a leggondosabban hajtható végre, és nem képez nehézséget minden összeköttetést az elsülyesztós előtt belső nyomásnak kitéve kipróbálni. A máznak a tömítés által megsérült helyei, meleg mázzal kijavitandók. Az összes végrehajtandó munka, pontonokról történhetik, melyeknek biztosabb megerősítése miatt talán szükségessé válhatik, őket az építő hely közelében levő két nagyobb lehorgonyzott hajóval összekapcsolni. A munka ily módon folytatódik a szigetig, innen a szárazföldön át és ismét a vizen keresztül, mig a másik part el nem éretett. A kivitel egészen hasonló egy kábelnek lesülyeztéséhez, magától értetődőleg, ez esetben a merevség sokkal ragvobb. Tolózárak az elsülyesztett csővezetékekben. Az elsülyesztett csővezeték biztossága. Kevésbé a szükségesség miatt, mint inkább a bizalmatlanok megnyugtatására a szigeten minden vezeték részére egy tolózár beiktatását vettem fel. hogy annak megosztása lehetővé tétessék. Magától értetődik, hogy a csövek minden parton egy-egy tolózárral vannak ellátva. A szigeten levő tolózárak részére egy akna közvetítésével felülről hozzáférhető vízmentes kamarát terveztem, melyben a tolózárak szabadon állanak. Ez 3 m. szélesség, 16m. hossz és 3 m. magassággal bírna. Rajzomat utólag helyesbítendő, megemlíteni kívánom, hogy ajánlatos volna a partokon a toló zárakat épúgy mint a szigeten a legmélyebb vízállás alatt elhelyezni. Mert csakis a partok felé emelkedő, majd nedves, majd száraz talajban fekvő csövek megrozs- dásodása következtetnék be, azon helyeken a hol a máz bevonás sérülést szenvedett. Azon kételyeknek melyek 5 csővezetéknek, ily módon a folyam medrébe való elhelyezése ellen első pillanatban talán felmerülnek, közelebbi megfontolás után azonnal el kell némulniok. A levegőnek befolyása a fennti mázzal bevont és betonnal körülvett csővezetékre, mely betonozás esetleg az egész csőhosszra is kiterjeszthető, teljesen ki van zárva. A vezetékeknek a folyam vagy hajók általi külső megsérülése lehetetlen, a hajóknak külön ben a csővezeték vonalában való horgony kivetését meg is lehetne tiltani.
