Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

I. Vizmű

150 — Az előmeden- cze és veze­tékének le­írása. Gőzkazánok. V. Magas- nyomású víz medencze. Maximális foggyasztás óra. a két vezeték közöl egy-egy, a két kis medencze egyikébe, és pedig amik fene­kén torkol be és mindkettő egyidejűleg a kutaknába. A két vezeték mindegyike a megfelelő medencze előtt és mögött egy- egy tolóval van ellátva. A kutakna mérete alaprajzban 6.0 X 4.0 m. és talpa + 0.5 m. fekszik. A sűrítő viz medenczói, vagy a nyersviz szivattyú által közve- tetlenül, vagy pedig az ülepedő medenczék által közvetve tápláltatmk. Ezek a nyers vízvezeték végső kiömlésére is szolgálnak, melyek a szűrőket táplálják és ezzel egyszersmind ezen ellátás szabályozására és a vezetékek öblítésére is szolgálnak. Ezeknek legmagasabb vízállása + 8.0 Alaprajzban 6.4 m. X 0.8 m.-rel bírnak és talpuk + 3.7 van. A két medencze befogadási képessége ennélfogva + 6.0 vizállás mellett, mintegy 288.5 m.3; és igy 3 gépnek működése mellett a condensatio részére 1 ó órára felelnek meg. Azonban ép úgy mint a kútaknánál, ezeknél is első sorban a direkt csőösszeköttetós nélküli merítés czéloztatik. Egy 600 mm. átmérőjű vezeték ágazik el minden medencze részére, mely vezetékek tolóval vannak ellátva. Minden gép sűrítő vizét saját maga részére szivja a többitől függetlenül, miután a condensator a gép megindításánál viznyomás által hozatik működésbe. A gépek 4 légszivattyújának lefolyóvezetéke egy 600 mm. átmérőjű közös csőben egyesül, mely a kútaknán van keresztül vezetve, bogy tolók közvetítésével az elfolyó sűrítő viz medenczéjóben vagy egé­szen vagy részben beömöljön. A gőzkazánok táplálására szükséges viz vagy innen, vagy az előbb említett condensatios viz medenczéből merít­hető. Az itt ki nem lépő sűrítő viz maradék egy zárt vezetéken át van a Dunába vissza vezetve, hogy az magas Duna vizállás mellett is mindig viztelenitessók. Ezen tartónak azonban még egy lefolyása van, egy toló által elzárható csatorna alakjában, mely azon főlefolyó csatornába torkol, melyről a szűrőtelep leírásánál volt szó. A két kazánház mélysége 18 m., 25.6 m. hossz és 5 m. magasság mellett. Ezeknek mindegyikéhez, egy ép oly mélységű és 12.8 m. hosszú helyiség csatlakozik, mely kőszén raktáréi szolgál. Mindegyik kazán házban 7 drb. 2.2 m. köpeny átmérőjű kazán van elhelyezve, melyeknek hossza 10.8 m. és melyek egy-egy 1.25 illetve 1.35 m. átmérőjű hullámoscsővel (Wellrohr) vannak ellátva. Mindegyik kazán 94 m2 rostély területtel bír, úgy hogy 4 kazán egy-egy gép részére és 12 kazán a 3 gép részére a maximális foggyasztás idejére is elégséges és a 14 létező kazán közül 2 tartalékban áll. Minden kazánház részére egy közös 30 m. magas és 2.2 m. átmérőjű kémény van tervezve. Már most a magas nyomású víztartó megbeszélésére térek át. Az esetleg felépítendő magasnyomású vizmedencze részére megállapítandó: 1. A nagyság, melyre nézve a foggyasztás változása a külömböző foggyasztó órákban bír jelentőséggel. 2. A viznyomás, mely a városban kell, hogy uralkodjék és ebből visszafelé következtetve a medencze fekvése. A külömböző foggvasztási órára nézve a foggyasztás váltakozásáról a pesti vizűm igazgatósága részéről külömböző adatok bocsáttattak rendel­kezésemre, melyek szerint a gépek járatából és a mngas nyomású medenczék

Next

/
Oldalképek
Tartalom