Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
Talajvíz. A telep egye részének re lativ viszotr egymáshoz A nagy hidegnek ilyen nyitott ülepedő medenczókre való káros befolyását, megfelelő kezelés által könnyen lehet ellensúlyozni, inig a melegnek káros befolyása a fővárosi közmunkák tanácsa műszaki osztályának jelentésében kimerítően megczáfoltatik. Jelenleg klegószitóskópen a viz hőmór- sókóről később közlendőkre kívánok utalni. Természetes, hogy ilyen ülepedő medenczók, úgy alkalmazandók, hogy azok. az észszerű kezelésnek útjában ne álljanak és a kezelésnek azután folytonosan kellő módon kell vezetve lenni. Wein igazgató úr által közzé tett fúrások szerint a Duna medre egy több méter vastag homok, illetve kavics rétegen fekszik, mely réteg a Duna szigetei alatt vonulva és a partok oldalain felhúzodva, hatalmas agyagrétegen nyugszik. Én valószínűnek tartom, hogy a homok és kavicsréteg alatt a Dunának földalatti árama mozog, mely jobb minőségű vizet hord, mint a napfényen folyó Duna. Annak idején, a budai vízvezeték tervezése alkalmából az óbudai szigeten egy próbakút létesittetett, melynek vize kitűnő volt. Valószínű, hogy az újpesti vagy a Margit-szigeten ugyan arra az eredményre lehetne jutni. Nagyon helyén valónak találnám, hogy arra nézve kísérletek tétetnének, vájjon ezen rétegekből, nem lehetne-e a későbbi homok szűrés részére elegendő tiszta vizet nyerni. Hogy mily mennyiségű viz volna az egyik vagy másik, helyen nyerhető, és hogy annak merítése miképen volna legczélszerübben elrendezendő, természetesen csakis próbakútak és beható próbaszivattyúzások által kimerítő megfigyelésekkel kapcsolatban állapítható meg. Még abban az esetben is, ha az összes szükségelt szüretien viz a létesítendő kútakból nyerhető nem is volna, sőt ha ezen vizmeny- nyisóg a Duna külömböző vízállásainál változó is volna, az ilyen berendezés még smn volna czélszerűtlen, ha síz állandóan működnék. Hogy az egyes kútakat egymástól mily távolságban kellene elhelyezni, és hogy vájjon azoknak egymás-ali összeköttetése vízszintes kútak, t. i. lyukasztott csövek vagy csatornák által czélszerű volna-e, az magától értetődőleg csak is kísérletek síitái állapítható meg. Ezeknek kellene továbbá a sülyesztés (Absenkung) mérvét is megállapítani, melyet aztán az üzembe vétel után semmi szili alatt sem szabadna túllépni, hogy a kútsik szsíllitóképességének apadása elkerült ssók. A keresztmetszetekben a víztükör sülyesztési görbének nem >zabadna a part határán illetve a sziget partján jelentékenyen túllépnie, hogy a szűrőrétegek a folyam felől nyomás nagyobbodásnak kitéve ne legyenek és a szakadatlan eltömödés folyamatba ne tétessék. Nekem t. i. nem szándékom a kavic-rétegbe vizet beszivattyúzni, hanem abból csak a természetesen benyomuló vizet, és nem többet meríteni. De ha egy ily berendezésre nézve a siker tekintetében a képesség megadva látszanék is, az általános dispositió minden körülmények között úgy volna elrendezendő, hogy ülepedő medenczók beiktatása helyileg és szervesen mindenkor lehetséges legyen. s A fővárosi közmunkák tanácsa műszaki osztályának tervezetében a /auiagas víztartók létesítése Budán van felvéve és a víznyomócsövek segó- ■ lyóvel volna Pestre átvehetendő. Ez engem, az egyes berendezési részek viszonylagos nagyságáról leendő elmélkedésre vezet. Hogy a szűrőtelep az időegységre számított
