Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
118 — Káposztásmegyeri tervezet. átbocsátó csatornák, vagy kutak alkalmazásában, míg egyebekben azok egymástól teljesen eltérők. A talajvízzel való ellátásnál, a földbe hatolt meteor viznyerése czóloztatik, mely a földfelület szűrőrétegein keresztül hatolva, az útjában felfogott anyagoktól újból legalább részben megszabadul, mielőtt nyílt vizerek- ben ismét napfényre jut, mig a folyam vizének természetes szűrése esetében, a föld felett folyó viz, földalatti szűrőrétegen való átvezettetése után ismét a napfényre vezettetik vissza. Mindkét viznyerési mód abban azonos egymással, hogy úgy a viz mennyisége, mint annak minősége tekintetében az eredmény a hozzá fűzött remények mögött néha visszamarad. Azon okokat, melyek ezt, az indirekt folyam vízzel való ellátásnál okozzák, már előbb kifejtettem. A talajvíz ellátásnál, egy kísérletek által megállapított eredmény sokszorozva vétetik számításba és gyakran tévedünk az egynemű talaj kiterjedésének feltevésében, vagy abban, hogy azt véljük, miszerint egészen egyenletesen maradó áramból merítünk, mig esetleg egy lassanként kiapadó, földalatti medenczét csapoltunk meg, melynek táplálása, vagy nincsen, vagy pedig csekélyebb, mint a merítés mérve, vagy pedig, hogy a földalatti áram létezése esetében annak vízállás változásait kellőképen számításba nem vettük. Túlságos sülyesztós által, mindkét esetben lehetővé válik a talajvíznek szaporítása, az igy nyert viz azonban az előbb falált viz minőségétől eltérő lóvén utóbbit nagy mérvben csorbítja. A talajvizerek részben a folyam völgyek felé lejtenek, részben ezen völgyekben a nyílt patakokkal egy irányban, de nagy mérvben kiszélesített mederben folynak. Ezek, mialatt a kavics, homokkő és homokból álló hordalékokon, melyek talán már évszázadokon át a völgyekbe sodortattak és melyeken a folyó medre nyugszik, keresztül folynak, gyakran a látható patak alatt egy második földalatti folyást képeznek, melyek magától értetődőig a nagyobb súrlódási ellentállásoknál fogva a földfelettinél sokkal csekélyebb sebességgel bírnak. Ha az oldalokról a folyam felé lejtő talaj vizáramnak, a folyamba való beömlése előtt leendő összegyűjtése szándókoltatik, akkor a csövek, csatornák stb. a folyammal párhuzamosan fektetendők, mig az olyan talajvíz, melynek mozgási iránya a folyammal párhuzamos, arra merőlegesen fektetendő csövek által gyűjthető. A pesti és budai vízművek a folyam vizén kívül, bizonyára a folyam felé lejtő talajvizeket is felhasználják, habár azoknak mennyiségei nem is jelentékenyek. Wein igazgató új terve, mely viznyerési helyét Káposztás-Megyerre teszi, ugyanarra az elvre van alapítva, mint a jelenleg fennálló vízművek, ennélfogva az sem nyújthat biztos kezességet az állandó siker tekintetében. Az új berendezésnél ugyan feltóteleztetik, hogy a magaslatokról jelentékeny táplálás várható, azonban más oldalról, úgy a nyerendő viz minősége, mint a mennyiség állandósága kétségbe vonatik. A Káposztás-Megyerben nyerendő vizet a mennyiben az minőségileg megfelelő nem volna, utólag mesterséges szűrés által meg lehetne javítani, sőt ha a remélt mennyiség állandóan nyerhető nem volna, meg maradna a lehetősége annak, hogy közvetetlenül a Dunából szivattyúzott viz, mesterségesen megszüressék. Az állandó és elegendő mérvbeni vízellátás e helyről, ha talán más alakban is
