Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)

IV. Vizvezeték

— 92

ségei ellen már úgy is aggályai vannak, ha csupán annyit keílene szűrni, a mennyi a fogyasztás, holott a Piefke-féle mesterséges talajszűrés alkalmazása esetében kedvező körülmények között is jóval nagyobb vízmennyiséget kellene mesterséges homokszűrőkön tisztítani, miután egyrésze a víznek a talajban, hová bebocsátandó volna, mindenestre eltűnnék.

A mi pedig ezen elméletet abban a módosításban illeti, mely a Ganz-féle tervezetben jut kifejezésre, arra nézve az a véleményünk, hogy a mesterséges homok- szűrő és a talajszűrés oly összekapcsolásával állunk szemben, a mely egyik alkatrészében sem egyezik az elmélettel, mert egyfelől nem tulajdonképeni mesterséges homokszűrő ágyak terveztetnek, másfelől pedig a további talajszürésnél teljesen figyelmen kívül van hagyva, hogy a talajnál merőben hiányzik a szóban forgó viznyerési módozatnak Piefke szerint is elengedhetlen feltételét képező ama vizelzáró réteg, mely biztosíthatna bennünket arról, hogy a talajba bebocsátott vizet ismét hatalmunkba keríthetjük.

A terv szerint ugyanis a viz mesterséges szűrése abban állana, hogy a humus- föld a kavicsréteg színéig kiemeltetvén, helyébe homok tétetnék, mely hivatva volna a ráemelt Dunavizet mesterségesen szűrni és további tisztítás végett közvetlenül és természetes úton a talajnak átadni.

E módozat nélkülözi a mesterséges szűrés minden lényeges feltételét és ennek igazolására utalunk a tulajdonképeni mesterséges szűrők szerkezetére és a szűrés processusára.

A mesterséges homokszürő ágyak tudvalevőleg beton-fenékkel vannak ellátva és olykép berendezve, hogy a szűrő rétegen levő vizoszlop nyomása a megkivántató mértékig, sőt teljesen is ellensúlyozható a már megtisztulva lefolyt víznek a meden- czében s illetve a szűrő fenekén s magában a szűrőben való visszatartása által. Ebben áll a mesterséges szűrés lényege, mert csak igy vagyunk képesek elérni, hogy a szűrés oly lassúsággal menjen végbe, hogy a nyerendő viz valóban is tiszta legyen. A viz minősége tehát a mesterséges szűrőknél a szűrési sebességtől függ, melyet a fentebb leirt módon hatalmunkban van tetszés szerint szabályozni. E sebesség rendes körülmények között 21/* méter, azon értelemben, hogy egy négyszögméter szürőfelü- leten 24 óra alatt 27* köbméter viz szűrődik le; a viz tehát egy óra alatt 108 milliméter és egy perez alatt 1*8 milliméter utat tesz meg; oly csekély mozgás, mely szabad szemmel észre sem vehető. És a viz e megkivántató csekély mozgását mathe- matikai pontossággal állandólag biztosíthatjuk úgy, hogy a szűrőkből a szűrő felület minden D-m. után naponkint csak 27* köbméter vizet veszünk el.

Ezek ellenében azt látjuk, hogy a Ganz-féle úgynevezett mesterséges szűrőnél a szűrő-sebesség említett és főfontosságú szabályozása merőben lehetetlen, mert a szűrőnek nincs vízhatlan feneke. Ennek következtében működésének eredménye különböző lesz, a szerint, a mint a Duna vízállása alacsony vagy magas. Sajnáljuk, hogy ezen különféle, esetek elbírálásához is szükséges méretek a Ganz-féle tervvázlaton egyáltalán nincsenek kitüntetve, sőt a lépték is teljesen hiányzik. A mennyire össze-