Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
Drezda vízmüve az Elba folyó mentén Salbach tervei alapján egészen azon rendszer szerint épült, mely a pesti ideiglenes vízműnél is alapul szolgált s melyet a főváros Káposztás-Megyeren a végleges vízműnél is követni óhajt. Drezdában 1-8 méter víztükör-különbség mellett 36.000 köbméter vizet kapnak naponta és ez jó viz, de constatálva van, hogy tiszta forrásvíz, mert az Elba partján fektetett gyűlcső a folyóból nem kap semmit. Berlin jelenleg kizárólag mesterségesen szűrt vízzel van ellátva s a vízzel ott és mindenütt, hol mesterségesen szűrt vízzel élnek, a nép és a hatóság minden tekintetben, különösen közegészségi szempontból is, tökéletesen meg vannak elégedve. Ezek a tapasztalatok mindenesetre alkalmasak arra, hogy még inkább megnyugtassanak bennünket azon eljárásunkra nézve, melynél fogva egyrészt a Wein-féle terv kiviteléhez hozzájárulásunkat megtagadtuk, másrészt Budapesten a homokszűrés behozatala mellett foglaltunk állást. A végleges vízműről szóló fenti jelentéseink kapcsán nem mellőzhetjük felemlíteni az ismeretes vízhiányt, melyben a főváros balparti oldala a múlt év őszén ismét nagy mérvben szenvedett. Növelte a veszedelmet nem csupán a szűrt viz elégtelensége, hanem különösen az a körülmény is, hogy a vízvezeték szüretien vize sokkal tisztátalanabb volt, mint a Duna vize, elannyira, mikép azt nemcsak ivás és főzés, de fürdésre vagy mosásra sem lehet használni. A vízellátás e mostoha állapotát annál megdöbbentőbbnek találtuk, mert ellenmondásban látszott lenni minden adattal, melyet a vízvezetéki igazgatótól a vízmű szállítási képességére nézve nyertünk. Tudvalevő, hogy a 650 méter hosszú gyűlcső után naponkint minimumban 600.000 köbláb viz számíttatott, miből egy folyóméter gyülcsőre 29 köbméter esik. S bár az országházi építkezés által a gyűlcső egy része, legfeljebb 70—80 méter hosszban elvonatott, a maradék 570 méter után még mindig 16.500 köbméter viz volna nyerendő. Hozzájön ehhez a gyűlcsőnek a Margitliidon túl 650 méternyire eszközölt meghosszabbítása után a csekélyebb mélység miatt folyóméterenkint csupán 20 köbméterrel számított naponkinti 13.000 köbméter és a Budáról átlejtett 10.000 köbméter viz, úgy, hogy a vízvezetéki igazgató számítása alapján a naponkinti szűrt viz mennyiségét legalább 39.500 köbméterre kellett tenni, annyival inkább, mert a számítási alap a legkedvezőtlenebb körülményekre vonatkozik és a Duna vízállása a kérdéses időszakban nem is a legkisebb, hanem körülbelül átlagos volt. Minthogy a szűrt vizet fogyasztó balparti lakosság számát legfeljebb 300.000-re lehet tenni, a kimutatott vízmennyiségből naponkint minden emberre 130 liternek kellene jutni; sőt a vizműigazgató egy másik kimutatását véve alapul, mely szerint 1886-ban a régi gyűlcső egymagában napi átlagként 37.000 köbméter vizet adott, —
