Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
76 — között is bizonyos feltételekhez van kötve. Ilyen az, hogy a viz ne vétessék folyó közeléből és olyan helyről, hol a felületi vizek behatolván, fertőzést okozhatnak, melyekhez ama másik főfontosságú feltétel is járul, hogy a vizet csak azon mérvben szabad kimeríteni, mely a természet erejének megfelel; mert mihelyest a természet működésének processusát a viz-kimerités erőszakolása által rendszeresen zavarjuk, a viz romlásnak van kitéve, mint dr. Szabó József is bizonyítja. A felsorolt feltételek alatt pedig körülményeink között jó vizet és elegendő vizet a szóban levő módon nem nyerhetünk és erről azért kell lemondanunk, mert nem szabad magunkat kitenni annak, hogy közegészségi viszonyaink rossz vízellátás által évenkint csak egy párszor is veszélyeztetve legyenek. Kun Gyulát az adott feleletek nem nyugtatják meg a felől, hogy vízellátásunkat a mesterséges szűrés rendszerére alapíthatnék, mert tudvalevő, hogy a Duna vizének consistentiája időnkint változik, melyhez a szűrőkkel nem lehet alkalmazkodni. Különösen a suspendált vörösagyagot nem tartja eltávolithatónak, mint ezt a vízvezetéki igazgatóság által tett kísérletek eredménye bizonyítja. Báró Lipthay Béla megjegyzi, hogy a hivatkozott próbákhoz a viz nem előszűrőből vétetett. Vidéky Lászlónak pedig ezen próbákra az a megjegyzése van, 1 □-méteres szűrőágy egyáltalán nem 'alkalmas a kísérletre, a legkisebb szürőfelület, melylyel sikeresen lehet próbákat megejteni, 10 □ mtr. A 6-ik kérdésre, mely igy hangzik: Miként fog alakulni a terv vagy a költségvetés, vagy mind a kettő, ha a mesterséges szűrő vizének átvezetésére a hidat a vízvezeték rovására kell kiépíteni? Rupp Imre előadó következőkben felel meg: Ha a hid kizárólag a vízmű czéljára volna építendő, akkor a költségeket is természetesen annak kellene viselni; de nem lehet kétséges, hogy a negyedik dunai hidra általános közlekedési okokból is már igen sürgős szükség van, s hogy építendő lesz, ez iránt már az 1885. évi XXI. t.-cz. 2. §-ának 2-ik bekezdése intézkedik; következőleg annak költségei semmi esetre sem terhelhetik egészben a vízmüvet, melynek azonban természetesen hozzá kell járulni ezen költségekhez annyival, a mennyibe a hídnak a vízvezeték által igényelt erősebbre építése kerül. E czélra a költségvetésben 7* millió forint fel is van véve s hihető, hogy a hozzájárulási összeg nagyobb nem lesz. A mi pedig a hídnak — tekintettel a vízvezetékre — kellő időben való kiépítését illeti, figyelembe véve, hogy ezt általános közlekedési érdekek is nyomatékosan sürgetik; figyelembe véve, hogy általa, valamint a lakosság folytonos szaporodása folytán a forgalom élénkülni fog s hogy az ennélfogva jövedelmező objektum lesz : a m. kormány már is nyilvánított jóakarata különösen az esetben, ha a hid a vízvezeték czéljára is szükséges lesz, bizonyára fog módot találni, mely szerint az idejében kiépíttessék. Lechner Lajos utal arra, hogy a negyedik hid csökkenteni fogja a többi hidak jövedelmét, s hogy azon csak a teherforgalom lesz nagyobb mérvű, mely jövedel-
