Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
- 66 útján arról győződött meg, hogy a viz csak a lejtős és sík-területen tisztul jól, de különböző helyen különbözően. Gráfenberg vizei pl. igen jók, de mégsem egyformák. Feltétele a jó szűrésnek, hogy a salak oly helyen rakodjék le, honnan az a természet által ismét eltisztittatik. A szűrő-réteg tehát csak akkor felelhet meg feladatának, ha azt a viz folytonos sodra megtisztítja. Ezen kellékeket pedig Káposztás-Megyeren nem találja. De nemcsak az a kivánalom, hogy a viz szűrés által megtisztuljon, hanem hogy ezen megtisztulás egyforma és ehez képest a viz a gyűlcső egész hosszában ugyanoly minőségű is legyen. Ha minden 400 lépésre egy-egy kutat állítanánk, már azt találnék, hogy minden egyesnek a vize más és más. Bizonyítják ezt a fúrlyukak, melyeknek vize elemeztetvén, különbözőnek találtatott és ezen nem változtathatunk, mert a réteg, melytől függ, nincs hatalmunkban. A hol a természetben jó viz van, ott mindenesetre jó a szűrőanyag is, ezt kell utánozni. Az egészség csak tiszta vizet kíván; hogy bizonyos ásványalkatrészek annak kellemességét neveljék, ez nem múlhatatlanul szükséges, mint ezt Schweiíz glätschereinek vize is mutatja. Ennélfogva reá kell magunkat adni arra, hogy ilyen, vagy legalább ehez hasonló tiszta vizet mesterségesen állítsunk elő. Utal bennünket e lépésre az a tapasztalat is, hogy a viz, melyet eddig természetes szűrőinkből nyertünk, fokról-fokra rosszabbodik. Vegyük csak a budai vizet, melyről mindenki tudhatja, hogy már keményebb, mint volt. Észrevehető ez a szappannal való mosásnál, de meg a kézmosásnál is. Egy másik fontos tapasztalat, hogy a természetes szűrők, épen mivel meg nem tisztulhatnak, idővel bedugulnak. Szóló Florencz aknáiban már száraz czipővel járt és ez az eltömődés ma már oly bizonyos, hogy az iránt semmi kétség nem lehet. Továbbá tudjuk azt, hogy a természetes szűrés után jött a mesterséges, de hogy a mesterséges szűrőkről ismét a természetes szűrőkre tértek volna vissza: erre nincs példa. Mihez képest szólót a mesterséges szűrők iránt a köztapasztalat is megnyugtatja és csak Londonra kíván különösen is hivatkozni, melynek 4 milliót meghaladó lakossága túlnyomó nagy részben mesterségesen szűrt vízzel van ellátva és ott Európa minden nagy városa között legkisebb a halálozás. Mesterséges szűrőknél kezünkben van nemcsak a viz mennyisége, hanem bizonyos mértékig a viz minősége is, melyre gondos kezelés, lassú szűrés által nagy befolyást gyakorolhatunk és az eredményről minden nap meg is győződhetünk, holott pl. a budai vizet puhábbá tenni már nincs hatalmunkban. Mindezeknél fogva teljes, benső meggyőződésből a mesterséges szűrők mellett van; de mivel azt még sem óhajtja, hogy a kérdést laikusok meggyőződése döntse el, ezt azokra bízná, a kik tudományosan értenek hozzá. Állíttassák össze tehát e két hatóság által kijelölendő szakférfiakból arbitrium és vessük magunkat alá hozandó határozatának. A költségeket illetőleg pedig, miután egyik részről állittatik, hogy a mesterséges szűrők rendszere sokkal többe jönne, mint az a műszaki osztály költségvetésében foglaltatik, álljanak össze a két hatóság műszaki közegei és a
