Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
61 II. A műszaki osztály tervezeténél: 1. Többször hivatkozott kimutatásunk szerint Pestre vonatkozólag ................................................................................................... 7,564.144 frt. 2. Budára vonatkozólag ......................................................... 1,447.399 » Össze sen . . 9,011.543 frt. A mesterséges szűrőknél szereplő tisztítási költségekkel külön is foglalkozni kívánunk és ismételten megjegyezzük, hogy a berlini legdrágább vízműnél 1879-ig tapasztalt legmagasabb tisztítási költséget vettük számításunk alapjául, noha azon véleményben vagyunk, hogy a tervezetünkbe felvett igen jó előszűrő mellett a tisztítás legalább 40°/o-kal olcsóbban lesz eszközölhető. A tisztítási költség 30 év alatt az említett maximumban 495.760 írtra rúg. Szembe állítva ezen összeget azon egészen hasonló természetű költséggel, melyet a vízműnek Káposztás-Megyerre építése okozna, a következő eredményt kapjuk : A nyomás-veszteség, melyet géperővel pótolni kell, 11 kilométer távolságnál 7 m., mely naponkint 54.000 köbméter viz szállításánál mindennap 11 frt, egy év alatt tehát 4.015 frtot és 30 év alatt összesen 4015 + 7435 2 X 30 = 171.750 frt költséget okoz. Ugyanennyire tehető a gőzerő értéke, mely a hosszabb úton beálló nagyobb vízveszteségnek pótlására szükséges. E két tétel együtt már 343.500 frt; de a nagyobb távolság még több más munkát és kiadást is okoz; minélfogva teljes megnyugvással mondhatjuk, hogy az összes tisztítási költség nem nagyobb azon költségnél, melyet a távolság csupán a fenti tételekben okoz, nem vevén figyelembe azon tőke kamatját és törlesztési hányadát, melyet 11 kilométernyi felesleges távolságra két nyomcső fektetése igénybe vesz. Mindezekből látható, hogy a tervezett káposztásmegyeri vízmű nemcsak meg- bizhatlan a viz minőségére és mennyiségére nézve, hanem sokkal drágább is, mint egy, az ó-budai nagy szigeten mesterséges szűrőkkel építendő vízmű, mely 2—3 millió lakosnak kétszer szűrt és ennélfogva mindenesetre jobb vízzel ellátására képesíthető, úgy, hogy mig a Duna ki nem apad, vizszükséget nem szenvedhetünk. És ezekben feladatunknak megfelelvén, a kérdést a nagytekintetű Tanács eldöntése alá bocsátjuk. Kelt Budapesten, 1888. május havában. Wohlfarth Henrik s. k., min. felügyelő. Vidéky László s. k., min. főmérnök.
